Böjte Csaba elmondta, hogy Rómában részt vett egy konferencián, ahol kiderült, hogy a Földön élő 7 milliárd ember közül mi jobban élünk, mint az emberiség 95 százaléka. Tudta, hogy sok baj van a Földdel, de nem gondolta volna, hogy ilyen sok.

Találkozott egy afrikai nővérrel is, akitől megtudta, hogy Afrikában többen élnek az utcán hontalanul, mint Európa egész lakossága. Körülbelül 150 millió gyermek él a világon, akik sehová sem tartoznak, és akikből katonák vagy rabszolgák lesznek.

Böjte Csaba hozzáfűzte: nem hiszi azt, hogy lenne globális háború, viszont globális forradalom lehetne. Szerinte feladatunk van a világgal. A jó hír az, hogy van megoldás és válasz, ez pedig Jézus Krisztus parancsa: az, hogy szeressük egymást.

Böjte atya szerint Isten selejtet nem teremt. Egy eldugott afrikai faluban élő hontalan kisgyerek is Isten remekműve.

Mint mondta, nem igaz, hogy a világ a pusztulásban masíroz.

"Van reális esély arra, hogy a világot jobbá tegyük, ha összefogunk és bízunk egymásban. Jó dolog családot alapítani, gyereket vállalni, jó dolog anyának és apának lenni, az élet mellett dönteni. Jó dolog a szeretet útján járni."

Böjte Csaba azt is elmondta, hogy a krízisben lévő országokban kell segítséget nyújtani, hogy a menekülés helyett ott építsék fel a maguk társadalmát. A fejlődő országokból érkezők számára kellene létrehozni egy magyar tanítóképzőt, ahol felkészíthetnék a szakembereket arra, hogy később a saját országukban hathatós segítséget nyújtsanak a rászorulóknak.

"Milyen szép lenne, hogy akár Afrikából vagy Ázsiából elhozzunk 15-20 fiatalt. Itt Magyarországon tanuljanak, végezzék el a tanítóképzőt. Készítsük fel őket arra, hogy az utcán élő afrikai, ázsiai gyerekekkel foglalkozzanak, a legszegényebbekkel. Utána segítsünk nekik visszamenni. Segítsünk egy olyan tanítóképzőt létrehozni, hogy olyan fiatalok kerüljenek ki az ő kezükből, akik képesek elmenni a nyomornegyedekbe. Amit én magam is próbáltam csinálni, ugyanazt a saját népükkel, ott megtenni. Úgy gondolom, ezt meg lehetne csinálni. Nem hiszem, hogy olyan sok pénzbe kerülne."

Böjte Csaba hozzátette: ha tovább csökken a gyerekek száma Európában, akkor a kontinens egyszerűen beszippantja a máshonnan érkezőket.

"Képesek vagyunk-e nyitni. Nem hiszem, hogy a kerítés bennünket megvéd ilyen hatalmas tömegektől, annak ellenére, hogy én is kerítést építettem volna. Ha mi nem merünk családot alapítani, ha nem merünk gyereket vállalni, ha nem merünk az élet mellett dönteni, akkor Európa, mint egy légüres tér, beszippantja a máshonnan jövő embereket."

Böjte Csaba úgy vélte: a legnagyobb segítséget az jelentheti, ha az európai országok helyben próbálnak meg segíteni, hogy ezek a fejlődő régiók is felépíthessék a saját társadalmukat.