A cég hétfői, MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, rendkívül magas volt a nemzetközi közösség elvárása, mivel a dohai tárgyalások után, amikor az országok meghosszabbították a Kiotói Jegyzőkönyvet egy második vállalási időszakkal, tulajdonképpen "megegyeztek, hogy meg fognak egyezni".

Bizakodásra ad okot, hogy több dologban is megegyezés született: sikerült a legfontosabb globális szereplőket egy asztalhoz ültetni, és merőben újító módszertannal igyekszik az aláírt egyezmény elérni, hogy mindenki vegye ki a részét az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséből. Az újítás lényege, hogy önkéntes vállalásokat vár el az országoktól. Ezek idővel, az ötévente esedékes felülvizsgálati ciklusokkal szigorodnak, így biztosítva a folyamatos fejlődést, valamint azt, hogy a Párizsi Jegyzőkönyv akár évtizedeken is átívelő megoldása lehessen a nemzetközi klímapolitikának.

Megjegyezték, hogy sokan támadták a megállapodást, mivel számos ország, köztük az Európai Unió is, egy jogilag kötelező érvényű kibocsátás-csökkenést szeretett volna elérni, míg a Párizsi Jegyzőkönyv mentes a szankcióktól. A Századvég szerint viszont egy szigorú jogi következményekkel járó nemzetközi egyezmény nem működik jól ebben a környezetben, és nem képes eredményt elérni.

Hangsúlyozták: azzal, hogy az országok elsősorban az információáramlás és a mérések egységesítése terén vállalnak jogi következményeket, nem pedig a konkrét kibocsátás-csökkenés mértékében, valóban áttörést hozhat a jövőben.