Szijjártó Péter hangsúlyozta: minden közép-európai országnak érdeke a szoros visegrádi együttműködés. Magyarország szempontjából is rendkívül fontos, ugyanis a visegrádi országok csak akkor felelhetnek meg a kihívásoknak, ha fenntartják mostani szoros együttműködésüket - vélekedett.
A miniszter kiemelte: ha a visegrádi országok nem fogtak volna össze ennyire, sok európai kérdésben nem születtek volna nekik kedvező döntések. Példaként említette a kohéziós politika és a közös agrárpolitika alakítását, és úgy látja, az uniós bővítési és szomszédságpolitika is más lenne, ha a V4 országai nem hallatnák közösen a hangjukat.
A külügyminiszter, a nyári egyetem egyik fővédnöke Magyarország jelenlegi helyzetére utalva hangsúlyozta: azok, akik csaknem huszonöt évvel ezelőtt elindították a visegrádi együttműködést, nagy érdemeket szereztek. A visegrádi országok (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) kooperációja egyedülálló integrációs forma az Európai Unión belül.
Az eseményen, amelyen a diplomáciai testület több képviselője is részt vett, Szijjártó Péter azt mondta, nagyon súlyos kihívások érik Európát, és a visegrádi együttműködésnek nagy szerepe van abban, hogy a közép-európai államok sikerrel meg tudnak felelni ezeknek.
A miniszter a visegrádi országok előtti kihívásként említette az energiabiztonság megteremtését, az EU bővítésének és a keleti partnerség kezdeményezésének a támogatását, az ukrajnai helyzet békés rendezését, hogy Ukrajna erős és stabil legyen, valamint az illegális bevándorlási nyomás kezelését.
Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: idén már csaknem 72 ezer illegális bevándorló lépte át Magyarország határát, ez a szám több, mint bármely más uniós tagállam esetében. Ebben a helyzetben a visegrádi partnerek szolidaritásukról és segítségükről biztosították Magyarországot.
Antall Józsefné, az Antall József Tudásközpont alapítója elmondta: harmadszor rendezik meg a nyári egyetemet, a részt vevő fiatalok 22 országból érkeztek, ami azt mutatja, hogy nagy nemzetközi rangja van a rendezvénysorozatnak.
Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi képviselet-vezetője arra emlékeztetett, hogy 25 éve volt az első szabad választás Magyarországon a négy évtizedes kommunista kormányzás után. A voksolást követően Antall József alakíthatott kormányt, aki az európai értékeket hangsúlyozva sikeresen érvelt a közép-európai együttműködés mellett, és Magyarországnak hídszerepet szánt Közép- és Délkelet-Európa között - idézte fel.
Senki nem számított arra, hogy a hidegháború lezárulta után összecsapások törnek ki a Balkánon, így a nemzetközi közösséget teljesen váratlanul érte a harcok kirobbanása - emlékezett vissza az Antall József Nyári Egyetem hétfői nyitórendezvényén tartott pódiumbeszélgetésén az Egyesült Államok külügyminisztériumának volt európai és kanadai ügyekért felelős rangidős helyettes államtitkára, a konfliktust húsz évvel ezelőtt lezáró daytoni megállapodás egyik tárgyalója.
John C. Kornblum arról beszélt: a Clinton-kormányzat, amely éppen az öbölháború lezárásán és egy egészségügyi reformon dolgozott, arra számított, hogy a problémás ügyeket Európára hagyhatja. Csakhogy, jegyezte meg, az egyetlen olyan hatalom, amely rendelkezett a konfliktus lezárásának kikényszerítéséhez szükséges erővel, az Egyesült Államok volt.
"A Balkánra úgy gondoltunk, mint Jugoszláviára" - fogalmazott, hozzátéve: csak 1992-ben ismerték fel, "hogy itt valódi háború folyik", azaz nem a béke fenntartása, hanem a megteremtése az első számú feladat.
A kilencvenes évek első felében lezajlott délszláv háború is annak a példája, hogy "újra és újra megtanuljuk, mennyire nem lehet semmibe venni a történelmet, a történelmi tapasztalatot", hiszen ezek a felek a megelőző száz évben többször is hadba szálltak egymás ellen - vélekedett az egykori diplomata.
Bosznia-Hercegovináról szólva azt mondta: az ország, ha nem is egységes, de létezik. John C. Kornblum szerint míg két évtizede a hadviselő felek nem voltak érdekeltek a háború lezárásában, mert újabb és újabb területeket akartak megszerezni, ma mindegyik boszniai közösség számára egyértelmű, hogy a béke az ára a jólét megtartásának, amelyet a háború 1995-ös vége óta elértek.
A nyári egyetemet - amelynek nyitórendezvényén beszédet mondott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is - idén rendezik meg harmadszor; a részt vevő fiatalok 22 országból érkeztek.





