Egy magánszemély azért fordult a tapolcai választási bizottsághoz, mert megítélése szerint a Fidesz és a KDNP kampánya a tapolcai időközi országgyűlési választáson megsérti a jelöltek közötti esélyegyenlőség elvét, amikor a Fidesz kormányzati pozícióját felhasználva avatkozik be a kampányba. A beadványozó azt írta, a választási kampányban "konkrét jövőképről, részletes és markáns programról nem lehet hallani, helyette általánosságokról folyik a kampány és több korábbi ígéret megvalósulásáról, +ajándékozásról+ a választások előtti e 2-3 hétben" és megítélése szerint emellett egyre nagyobb teret kap a negatív kampány.

Az elsőfokon eljáró tapolcai választási bizottság a kifogást elutasította, az ügy azonban a beadványozó fellebbezése nyomán az NVB elé került. Az NVB pénteki ülésén Patyi András, a testület elnöke utalt arra, a véleménynyilvánítás szabadságába tartozik a saját jelölt, jelölőszervezet dicsérete, a negatív kampány pedig megengedett, amennyiben nem sérti az emberi méltóságot.

Az NVB egyhangú határozatában elutasította a fellebbezést. Az NVB határozatában hivatkozott az Alkotmánybíróság februári határozatára, amely szerint a véleménynyilvánítás szabadsága kiterjed a választási kampány során a jelöltek és a jelölőszervezetek által folytatott kampánytevékenységre.

Az NVB megállapította: a Fidesz-KDNP-nek - illetve képviselőinek -, valamint a szervezetek jelöltjének az időközi választás kampányában folytatott kampánytevékenysége, a kampány során elhangzott, a beadványozó által kifogásolt kijelentései a közéleti vitát és az időközi választást érintő véleménynyilvánítások, ebből kifolyólag azok nem alkalmasak más jelöltek esélyeinek csökkentésére. Az NVB szerint a vitatott kijelentések a véleménynyilvánítás szabadságának védelmét élvezik és tartalmuk bizonyítására nincs törvényes lehetőség.

Az NVB határozata elen a Kúriához lehet fordulni jogorvoslatért.

NVB: nem sértett választási alapelvet Vona Gábor

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) szerint nem sértette meg a jelöltek közötti esélyegyenlőséget Vona Gábor, a Jobbik elnöke, amikor egy kapolcsi lakossági fórumon azt mondta, a tapolcai választás a Jobbik és a Fidesz között dől el.

Az ügy előzménye, hogy Vona Gábor egy április 1-jei kapolcsi lakossági fórumon azt mondta, "a tapolcai választás a Jobbik és a Fidesz között dől el, az MSZP-re leadott szavazatok elvesznek", illetve, hogy az időközi választáson "az ellenzék esélyes jelöltje a jobbikos Rig Lajos, a választás közte és a kormánypárti jelölt között dől majd el a legutóbbi közvélemény-kutatások adatai szerint".

A Jobbik elnökének szavai miatt egy magánszemély nyújtott be kifogást a tapolcai országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottsághoz. Kifogásában azt írta, Vona Gábor valótlan tényállításaival megsértette a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét.

A kifogást a tapolcai választási bizottság elutasította, arra hivatkozva, hogy Vona Gábor nem tényeket állított, hanem véleményt fogalmazott meg, amelyek elfogadhatóak a választási kampányban. És mivel a vélemények valóságtartalma nem bizonyítható, a jogi felelősség megállapítása nem lehetséges.

A beadványozó fellebbezést nyújtott be a határozattal szemben, ezt azonban pénteki ülésén az NVB elutasította, és az indoklás kiegészítésével helybenhagyta az elsőfokú bizottság döntését.

Patyi András, az NVB elnöke a vitában kiemelte: a jelöltállító jelölőszervezet vezetőjétől nem választásialapelv-sértő, hogy a saját jelöltjét tartja esélyesebbnek. Mint mondta, megítélése szerint véleménynyilvánításnak tekinthető az az, ha valaki azt mondja, a másik jelöltre leadott szavazat elvész.

Ha ilyen kijelentéseket az NVB jogsértőnek nyilvánítana, a választási kampány lényege veszne el - fogalmazott, hozzátéve, a saját jelölt alkalmasságának hangsúlyozása a kampány lényege.

Az NVB egyhangú döntéssel helybenhagyta a tapolcai bizottság határozatát. Az NVB határozatában azt írta: az ügy elbírálása során irányadónak tekintették az Alkotmánybíróság február 25-i határozatát. Az NVB ez alapján azt állapította meg, kifogásolt mondazok a közéleti vita körébe tartoznak, és az időközi választást érintő véleménynyilvánítások, amelynek vitatására és cáfolatára a többi jelöltnek a választási kampány során minden lehetősége adott.

A kijelentések, értékítéletek tartalmának bizonyítására nincs törvényes lehetőség. A kijelentések cáfolata lehet a választók meggyőzésére alkalmas eszköz a kampány hátra lévő időszakában, a véleménynyilvánítás azonban jogi felelősség megállapításának nem lehet alapja - foglalt állást az NVB.NVB: nem sértette meg a jelöltek közötti esélyegyenlőséget az ATV

Nem sértette meg a jelöltek közötti esélyegyenlőség elvét az ATV, amikor csak néhány, a tapolcai időközi országgyűlési választáson esélyesnek minősített jelöltet hívtak meg egy műsorba, a Magyar Munkáspárt jelöltjét azonban nem - állapította meg a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) pénteki határozatában.

A Magyar Munkáspárt azért fordult az NVB-hez, mert az ATV április 7-ei Doku című műsorába a tapolcai időközi választás jelöltjei közül csak a Fidesz-KDNP, az MSZP-DK, az LMP és a Jobbik jelöltjét hívták meg, a Magyar Munkáspártét azonban nem. A Magyar Munkáspárt szerint a diszkriminációval sérült a jelöltek közötti esélyegyenlőség választási alapelve.

Az ATV azonban közölte: többször adtak tájékoztatást a munkáspárti jelölt indulásáról, és életszerűtlennek nevezték, hogy az időközi választáson induló mind a 22 jelöltnek egy műsorban adjanak megszólalási lehetőséget.

A vitában Patyi András, az NVB elnöke emlékeztetett: a testület gyakorlata szerint egyetlen műsor alapján nem lehet megállapítani a kiegyensúlyozott tájékoztatás elvének sérelmét, másrészt a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem jelenti azt, hogy minden műsorszámban minden véleményt meg kell jeleníteni. Az NVB elnöke hivatkozott a szerkesztői szabadságra is.

Az NVB mindezek alapján egyhangú döntéssel elutasította a Magyar Munkáspárt kifogását. A határozat ellen a Kúriához lehet fordulni jogorvoslatért.