Infostart.hu
eur:
359.14
usd:
306.91
bux:
133255.89
2026. május 13. szerda Imola, Szervác
18 éven felülieknek
Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek.

Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot
Nyitókép: Pexels.com

Covid, alkohol, magyarok – hallatlan adatsor látott napvilágot

A fogyasztásnövekedést magyarázó fontos tényező volt a pénzügyi stressz; azok, akik a járvány alatt romló anyagi helyzetről számoltak be, jóval nagyobb eséllyel ittak többet.

Egy nemrégiben napvilágot látott magyar kutatás a magyarok Covid-járvány alatti alkoholfogyasztást igyekezett feltárni: a HVG.hu által összefoglalt dokumentum szerint a fiatalok és a férfiak itták a legtöbbet az évtized elején, de mennyiségnövekedésben az elszegényedők, a nők, a vezetők és a szülők jártak élen.

Magát a vizsgálatot 2021-ben végezték, az összegző tanulmányt pedig nemrég publikálták a Studies of Agricultural Economics folyóiratban, számos szerzője van, különböző egyetemekről.

Általános alkoholfogyasztási hullám azért nem indult el. A Corvinus Egyetem közleménye szerint a kutatók azt találták, hogy bár mindössze a magyar felnőttek 3 százaléka számolt be fogyasztásának növekedéséről, 8 százalékuk csökkenésről, ez az összkép azonban elfedi a lényeges különbségeket.

A válaszadók több mint fele, 53 százaléka egyáltalán nem fogyaszt alkoholt, a rendszeresen ivók többsége pedig a koronavírus-járvány alatt sem változtatott szokásain.

Ami a részleteket illeti, a gyermekes háztartásoknál kettős hatás érvényesült: bár összességében ritkábban isznak a szülők, de azok, akik fogyasztanak alkoholt, a stresszhelyzetben az átlagnál nagyobb valószínűséggel növelték annak mennyiségét.

A kutatók szerint a státuszhoz kötődő ivási rituálék mélyen beágyazódtak a mindennapi, különösen a szakmai életbe feszültségoldás vagy a státuszuk megerősítése céljából. Hasonlóan erős magyarázó tényező volt a pénzügyi stressz; azok, akik a járvány alatt romló anyagi helyzetről számoltak be, jóval nagyobb eséllyel ittak többet. A teljesítményorientált válaszadók inkább visszafogták vagy stabilan tartották fogyasztásukat, számukra a produktivitás, a fókusz és a célok elérése fontosabbnak bizonyult, mint az alkohol megküzdési eszközként.

Hasonlóan fontos a munkahelyi kultúra átalakítása, ugyanis sok szakmai közegben ma is erős a státuszhoz kötődő ivás normája; a kutatók szerint az alkoholmentes networking események, prémium alkoholmentes italok és a vezetők példamutatása mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a társas siker ne automatikusan az iváshoz kapcsolódjon.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter bemutatta a székhelyét

A miniszterelnök székhelye és a kormányülések helyszíne Budapesten, az Alkotmány utca 5. szám alatt lesz – közölte Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.05.13. szerda, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Bóna Szabolcs: így kellene átalakítani a hazai élelmiszertermelést

Bóna Szabolcs: így kellene átalakítani a hazai élelmiszertermelést

Magyarország évtizedek óta küzd az átfogó mezőgazdasági stratégia hiányával, ez a vidék lemaradásához és a fiatalok elvándorlásához vezetett. Egy tudásalapú, fenntartható agráriummal azonban ez a folyamat megfordítható - írja Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter az Agrárszektor Metszet rovatában megjelent véleménycikkében. A legfontosabb szakmai célkitűzések között szerepel az alapvető élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentése és az agrártámogatások igazságosabb elosztása a kkv-szektor javára. Emellett kulcsfontosságú a független szakhatóságok visszaállítása, valamint a digitalizációra és a magasabb hozzáadott értékre épülő, modern termelés megteremtése - közölte a miniszter véleménycikkét az Agrárszektor.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×