Magyarországon 2013-ban a háztartások 1 millió 287 ezer forintos egy főre jutó éves bruttó jövedelme 4,3 százalékkal haladta meg a megelőző évit. A bruttó jövedelmeken belül a munkajövedelmek aránya a legnagyobb (67,8 százalék), amelyek túlnyomó része (81,6 százalékban) főállású munkaviszonyból származott. A háztartások összes jövedelmének közel harmadát a társadalmi jövedelmek tették ki, egy főre jutó éves átlagos értékük 389 ezer forint volt. A társadalmi jövedelmeken belül a legnagyobb arányt (81,2 százalék) a nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások képviselték.

Az utóbbi négy évben a jövedelmi egyenlőtlenség hazánkban valamelyest nőtt, ám mértéke még mindig bőven alatta marad az EU-28 átlagának.

A jövedelmi egyenlőtlenség területi eloszlásának vizsgálatából megállapíthatjuk, hogy Budapest élesen elválik a többi településtípustól. Budapesten - nagyvárosi mivolta következtében - él a legtöbb gazdag ember, és az egyenlőtlenségek mértéke a legnagyobb. Ezzel szemben a megyei jogú városokban oszlik meg a legarányosabban a jövedelem, és a középosztály is e településtípusban a legnagyobb.

Az Európai Unióban szokásosan használt terminológia szerint 2013-ban a relatív jövedelmi szegények közé a lakosság 14,6%-a tartozott, 23,9%-a súlyosan deprivált és 9,2%-a élt nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya együttesen 31,1%-ot ért el, ami 2,4 százalékponttal alacsonyabb, mint az egy évvel korábbi.

2013 folyamán a lakosság fogyasztási szintje összességében a megelőző év szintjén maradt. A fogyasztási szerkezetet tekintve a háztartások legnagyobb kiadási tétele továbbra is az összkiadás negyedét kitevő lakásfenntartás és háztartási energia, bár aránya kissé csökkent. A napi szükségletek (étkezéssel, lakásfenntartással és közlekedéssel kapcsolatos költségek) kifizetése után a kiadások mintegy 40 százalékát fordíthatták további fogyasztásra a háztartások.

A szubjektív jóllét két kiemelt változójának, az élettel való elégedettségnek és az anyagi helyzettel való elégedettségnek vizsgálata alapján megállapíthatjuk, hogy míg az életkor előrehaladtával együtt csökkent hazánkban az emberek élettel való elégedettsége, addig az anyagi helyzet szubjektív megítélése - a középkorúakra jellemző mélypont után - idősebb korra javul. A jövedelmi helyzet mindkét vizsgált elégedettségi mutatóra hatással van, de míg az anyagi helyzet értékelése erős kapcsolatot mutat vele, az élettel való elégedettség csupán a legszegényebbek és a leggazdagabbak esetén mutat szorosabb össze függést az egyén gazdasági helyzetével.

Forrás: ksh.hu