Infostart.hu
eur:
385.07
usd:
332
bux:
122311.2
2026. január 16. péntek Gusztáv

Kitüntették Lezsák Sándort

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) a rendszerváltásban vállalt szerepe elismeréséül Csilla von Boeselager-díjjal tüntette ki Lezsák Sándort, az Országgyűlés alelnökét vasárnap Lakiteleken.

Vecsei Miklós, a MMSZ alelnöke méltatásában elmondta, hogy Lezsák Sándor a '80-as évek végén, azokban a nehéz időkben a befogadást választotta, azoknak az embereknek a befogadását, akik a megújulást keresték.

A Csilla von Boeselager-díj a befogadás keresztény üzenetét hordozza - emelte ki, hozzátéve, hogy az MMSZ egyik alapszava is a befogadás, amely egyetlen válasz a kopogtató ember hívására.

Vecsei Miklós szerint a cselekvő ember kockázatvállalása példaértékű, mert a '80-as években nem lehetett tudni, hogy merre fordul a világ.

Lezsák Sándor vállalta névvel, arccal, határozottsággal - fogalmazott az MMSZ alelnöke.

Lezsák Sándor a kitüntetés átvételekor elmondta, hogy nem kisebb az erőfeszítés és kockázat tenni ma a közjóért, országért, nemzetért, mint amilyen a '70-es és '80-as években volt.

Visszaemlékezett az akkori belügyminiszter, Horváth István üzenetére, amelyben az MDF-et súlyos következményekkel fenyegette meg, ha a keletnémetek Ausztriába jutásához segítséget nyújt.

Ez egy kis mozzanata a történelemnek, amelynek sok feltáratlan részlete van még, ezért alakult meg Bíró Zoltán vezetésével a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum - mondta a politikus.

A Magyar Kurír katolikus hírportál szerint, Csilla Freifrau von Boeselager Fényes Csilla néven született Budapesten 1941. május 17-én. Miután családjával elmenekült Magyarországról 1985-ben került kapcsolatba a németországi Máltai Segélyszervezet, a Malteser Hilfsdienst tevékenységével. Két évvel később, amikor első alkalommal Magyarországra érkezett, azzal szembesült, hogy Magyarországon az egészségügyi intézmények, kórházak műszerparkja elavult, hiányos. Orvosi műszereket kezdett gyűjteni németországi kórházakban. 1987 augusztusában ismerte meg Kozma Imre atyát, aki akkor a Zugligeti Szent Család-templom plébánosa volt.

Az első kamionnyi orvosi műszer- és gyógyszeradomány 1987. október 23-án érkezett Magyarországra. 1988-ban 36, 1989-ben pedig 155 kamion követte az első, a magyar egészségügyi intézményeknek szánt segélyszállítmányt. A magyar kormány illetékeseivel történt megbeszélések alkalmával felmerült a máltai szervezet megalapításának gondolata. 1988. december 14-én Németországban létrejött az Ungarischer Malteser Caritas-Dienst, majd - miután a törvények lehetővé tették - 1989. február 4-én Budapesten is megalakult a Magyar Máltai Szeretetszolgálat.

1989 nyarán a keletnémet menekültek befogadásával az MMSZ történelmet formáló tényezővé vált. 1989. augusztus 14-én az MMSZ a zugligeti templom kertjében megnyitotta első menekülttáborát. Ez volt az akkori Európa legnagyobb humanitárius segélyakciója: három hónapon át 48 600 emberről gondoskodtak. Ezt a napot minden évben a Befogadás napjaként ünnepelik meg. A Csilla von Boeselager-díjat a 25 éves évforduló alkalmából alapították. Csilla Freifrau von Boeselager 1994-ben halt meg.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×