Erdő Péter emlékeztetett arra, hogy a Közel-Keleten vallásuk és nemzetiségük miatt tízezerével gyilkolják a keresztényeket, százezer számra üldözik el őket otthonaikból.

"Szűz Máriát a hívő emberek szeretete, bizalma, dicsérete kíséri a történelem során. (...) gyászban és veszedelemben, bánatban és szenvedésben segítségül hívták a keresztények, de hozzá fordultak örömükkel és hálájukkal is" - mondta.

Bécs 1683-as török ostroma után a város megmenekülését is legelőször Szűz Máriának köszönték meg - idézte fel az esztergom-budapesti érsek, hozzátéve, hogy a török feletti keresztény győzelmek sorozatát, Magyarország felszabadulását a hódoltság alól is a Szűzanya mennyei segítségének tulajdonították elődeink.

A közel-keleti keresztényüldözéssel kapcsolatban Erdő Péter úgy fogalmazott: "E világ nagyjai sokszor érzéketlenül szemlélik az eseményeket. Kiáltsunk hát a Szűzanyához, kérjük, mutassa meg anyai szeretetét és közbenjáró hatalmát, mentse meg az üldözötteket!" - mondta a bíboros.

Emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti keresztényekért Ferenc pápa már az ENSZ főtitkárához fordult, és az európai püspökök is az ENSZ Biztonsági Tanácsának segítségét kérik. "A csodák azonban a szívekben történnek, Isten szabadító hatalma képes józan belátásra, tisztességre téríteni az embereket, erőt ad nekik, hogy önzetlenül, bátor tettekkel segítsenek embertársaikon" - mondta a bíboros.

A Mária-ünnepről szólva elmondta: azt ünnepeljük, hogy "Szűz Mária testestől-lelkestől megdicsőült a mennyben. Mária az örök dicsőségbe nem csupán lelkével, de Krisztushoz hasonlóan egész személyével lépett be, ezzel megmutatva számunkra a megígért feltámadás fényét."

Erdő Péter hangsúlyozta: "Jézus édesanyja az egyház mintaképét és kezdetét jelenti", és a kegyhelyi főbúcsú azt mutatja meg, milyen lesz majd az egyház.

A katolikus egyház pénteken ünnepelte a legfontosabb Mária-ünnepet, Nagyboldogasszony napját, vagyis Szűz Mária halálának és mennybevételének ünnepét.

Mátraverebély-Szentkút 800 éve zarándokhely, 2006 óta nemzeti kegyhely. Évente 150-200 ezren keresik fel, a hazaiak mellett főleg szlovákiai, kisebb számban pedig erdélyi, kárpátaljai és lengyel hívők is. A főbúcsú Nagyboldogasszony napja, augusztus 15-e. Ez évben már csütörtöktől várták a kegyhelyre a zarándokokat, szentmisét mutatott be a kassai és a nagyszombati érsek, több témában volt katekézis, a szentmisék után kegytárgyáldás, valamint megtartották a cigányok imaóráját is.