A közvélemény-kutató cég az MTI-hez pénteken eljuttatott tájékoztatásában kifejtette: a Fidesz ugyan veszített szavazókat az elmúlt egy hónapban - 37-ről 33 százalékosra csökkent a támogatottsága -, de előnye továbbra is jelentős a választókorú népesség körében.

Az MSZP elmozdult a múlt havi történelmi mélypontjáról, az akkori 8-ról 10 százalékra nőtt a támogatottsága, ám ezzel sem tudta utolérni a Jobbikot, amelynek tábora időközben 12-ről 13 százalékosra bővült - részletezték.

Az Ipsos szerint a Demokratikus Koalíciónak (DK) mostanában változékony méretű a tábora, amely ezúttal 3-ról 2 százalékra csökkent. Felmérésük alapján - írták - az Együtt-PM támogatottsága elég stabilnak tűnik, már harmadik hónapja 2 százalékot ér el a teljes népességen belül. Az LMP tábora is állandó, a választás óta folyamatosan a lakosság 3 százaléka preferálja.

A biztos pártválasztók körében a Fidesz 56 százalékon, a Jobbik 16 százalékon áll. Ebben az aktív körben az MSZP elég szorosan követi a nemzeti radikális pártot, 15 százalékot ér el. A biztos szavazói csoportban az LMP-t 4, az Együtt PM-et és a DK-t 3-3 százalék támogatja - tájékoztatott a felmérés eredményéről a közvélemény-kutató.

Az adatokat részletezve emlékeztettek, hogy a parlamenti választás utáni hónapokban a Fidesznek 4 százalékponttal magasabb volt a támogatottsága, mint azt megelőzően, ami egy ismert jelenség: a választáson győztes párt vonzóvá vált olyanoknak is, akik nem rájuk szavaztak. A kormánypárt mögé májusban, júniusban olyan választópolgárok is felsorakoztak, akik április 6-án nem vettek részt a szavazáson - magyarázták.

A Fidesz melletti elköteleződésük azonban ideiglenes volt - folytatta az adatok értelmezését az Ipsos -, ebben a hónapban ismét passzívvá váltak, a párt jelenlegi támogatói ugyanis kizárólag olyanok, akik a választás napján is rájuk szavaztak. Ez a tábor viszont nagyon eltökélt, minden más párténál aktívabb: 70 százalékuk most is biztosan elmenne voksolni, s további 26 százalékuk is valószínűsíti ezt - közölték.

A Jobbik megőrizte szavazóit, mostani támogatói csak azokból állnak, akik a választáson is rájuk adták voksukat - írta az Ipsos, megállapítva, hogy a nemzeti radikális tábor tehát egyben maradt, viszont a szokásosnál kevésbé aktív: 52 százalékuk tekinti magát biztos választási résztvevőnek, s 22 százalékuk tartja ezt valószínűnek.

A kutatás alapján - olvasható a tájékoztatásban - a parlamenti választáson a baloldali összefogásra voksolók nagy többsége, kilenctizede ma is e pártok valamelyikének támogatója, egytizednyien tanácstalanok. A baloldali választási koalíció április eleji szavazóinak 63 százaléka most a szocialista párt híve, 15 százalékuk a DK-t preferálja, 13 százalékuk pedig az Együtt-PM-et. A három párt aktivitási szintje megközelítőleg azonos, az MSZP és az Együtt-PM támogatóinak 61-61, a DK-sok 58 százaléka mondja magát biztos választási résztvevőnek (a mérsékelten elszántak aránya 20-25 százalék közötti).

Az Ipsos szerint az LMP körül nem történtek jelentős választói mozgások, április 6-i táboruk kilenctizedét megtartották: a távozók a bizonytalanok csoportjába kerültek, pótlásuk a parlamenti választástól távolmaradók köréből történt. Az ökopártnak továbbra is számolnia kell követőik visszafogottságával, mindössze négytizedük lenne biztos szavazó s ugyanekkora hányaduk valószínű voksoló - olvasható az elemzésben.

Az Ipsos július 13-21. között vette fel kutatásához az adatokat ezer ember megkérdezésével, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik.