A július 20-án kezdődő nyári szünetre rendkívüli ülést hívott össze az Ab elnöke, hogy minél hamarabb döntsenek az ellenzéki országgyűlési képviselők választójogi beadványáról, amelyet hétfői ülésén kezdi el tárgyalni a testület.

Paczolay Péter nyilatkozott arról is, hogy ősszel három alkotmánybíró - Bragyova András, Kovács Péter és Balogh Elemér - kilencéves megbízatása szűnik meg. Szeptemberig legalább két alkotmánybírót kell választani. Az elnök megjegyezte, hogy jelenleg egyetlen nő van a testületben, ősszel két nemzetközi jogász távozik és szükség lenne munkajogászra, illetve az igazságszolgáltatásból érkező gyakorló szakemberre.

Az Ab elnöke az alapjogok értelmezése kapcsán kiemelte: eredménynek tartja, hogy a testület a korábban már kidolgozott alkotmányossági mércéket megtartva alakítja gyakorlatát, jó példa erre a szólásszabadság témaköre, az információszabadság, a gyülekezési jog, vagy a vallásszabadság.

Paczolay Péter elmondta: tényként kezelhető, hogy a felső bíróságok, alkotmánybíróságok jelentősen befolyásolják a politikai döntéseket. Az elnök szerint helyes, hogy az alapjogokat védelmező bíróságoknak nagy szerep jut, hiszen a racionalizmust képviselő kormányzati apparátusok mindenekelőtt a hatékony kormányzást tekintik feladatuknak. A megfelelő egyensúly létrehozása érdekében az alkotmánynak és az alkotmánybíróságoknak kell kijelölniük a jogállam határait.

A rendszer akkor működik jól, ha az alkotmánybíróságok nem próbálják meg hatókörükbe vonni a kormányzás napi feladatait, a kormányok viszont napi politikai célokból nem feszegetik az alkotmányosság határait, az alkotmánybíróság hatáskörét - vélekedett a szakember.

Paczolay Péter beszélt arról is, hogy az Ab létszámának emelése óta olyan törésvonalak jelentek meg az alkotmánybírák között, amelyek egészen más természetűek, mint a korábbi szakmai vitákban megjelenők. Egyrészt érintik az alkotmánybíráskodás szerepét, másrészt gyökeresen eltérő alkotmányfilozófiai felfogásokat jeleznek.