Infostart.hu
eur:
366.78
usd:
333.81
bux:
145087.09
2026. november 18. szerda Jenő

Czibere: a különböző mérések összemosása nem szolgálja a szegények érdekeit

Magyarországon a lakosság 14 százaléka szegény, és harmaduk él mélyszegénységben - mondta Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára az MTI-nek. Úgy fogalmazott: egyetlen szegény, egyetlen nélkülöző, éhező is sok, "de a szegénység mérésének különböző szintjeit el kell különíteni, mert ezek összemosása nem szolgálja a szegények érdekeit".

A szegénység "első mérője" a mélyszegénységben élők száma - mondta, hozzáfűzve, mintegy három-négyszázezerre tehető a számuk, ők azok, akik minden szempontból szegények.

Az államtitkár közölte: a lakosság 9 százaléka tekinti magát mélyszegénynek. A 2000-es évek közepén ez az arány 4 százalék volt, ez emelkedett a szocialista kormányzás idején, 2009-re 8 százalékra és azóta egy százalékot nőtt.

A következő kategória a jövedelmi szegényeké, ők azok, akiknek nagyon alacsony a jövedelmük, nem haladja meg a havi 66 ezer forintot, a szegénységi küszöböt. Arányuk Magyarországon 14 százalék, az Európai Unióban pedig 17 százalék, tehát a szegénység elleni küzdelemben Magyarország jobban áll az uniós átlagnál - tette hozzá az államtitkár.

Czibere Károly egy másik uniós mérőszámról is beszélt, a kirekesztettségi kockázattal fenyegetettek arányáról. Magyarázatként hozzáfűzte: a kirekesztődésnek három eleme van, a jövedelmi szegénység, a munkanélküliség és az anyagi depriváció (nélkülözés). Magyarországon az anyagi depriváció növeli elsősorban a kirekesztődési kockázatot. Az anyagi deprivációk közül mindössze egyetlen terület volt a kilencből, amely a gazdasági válság során romlott: a lakásfenntartási költségek növekedtek, ezért volt fontos intézkedés a kormány részéről a rezsicsökkentés, amely ezt a kirekesztődési kockázatot enyhítette - emelte ki.

Czibere Károly jelezte: a legvitatottabb mérőszám a létminimum, mivel az elnevezés nem takarja a tartalmát, "ezért politikai hangulatkeltésre jó a létminimumra hivatkozás".

A létminimum nem a megélhetési minimumot jelenti, hanem egy szerény megélhetést garantáló jövedelmi szintet, ráadásul módszertanilag is rosszul számolják, mivel a Központi Statisztikai Hivatal a kiszámítás során egy alapélelmiszer-kosarat "felszoroz", és nem veszi figyelembe a rezsit, a ruházkodást, a benzint - mondta az államtitkár.

Hozzátette: ez az oka annak, hogy "nemzetközileg sem mérik és nem is hasonlítják össze". A KSH sem méri már, hányan élnek a létminimum alatt.

Emlékeztetett rá, hogy a kormány a 2011-ben elfogadott társadalmi felzárkózási stratégiával összhangban az átfogó megoldásokat támogatja. Olyan megoldásokban gondolkodnak, amely valódi esélyeket teremt az oktatásban, a munkához jutásban vagy éppen az egészségügyi szolgáltatások elérésében - mutatott rá.

A hosszú idők során kialakult helyzet megoldása nem megy azonnal, kitartó, szisztematikus munkára van szükség - mondta, hozzátéve: a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság létrejöttével "kíséretet kapnak" azok, akik rászorulnak. "Továbbra sem hagyunk senkit az út szélén" - szögezte le Czibere Károly.

Címlapról ajánljuk
Sajnos nincs „ha”; eltört a kapus keze – értékelések a magyar–északír után
Nemzetek Ligája – pótselejtező jön tavasszal

Sajnos nincs „ha”; eltört a kapus keze – értékelések a magyar–északír után

1-1-re végzett Észak-Írország vendéglátójaként a magyar labdarúgó-válogatott kedd este a Puskásban a Nemzetek Ligája B divíziós kvázi csoportdöntőjén, így pótvizsgára kényszerül tavasszal a feljutásért A mérkőzést értékelők szerint a Rossi-csapat kezében tartotta a mérkőzést. Tóth Balázs kapusnak már az első félidőben eltört a keze, de ez is csak a meccs után derült ki, hosszabb pihenő várhat rá. Varga Barnabás az egyik nyilatkozó szerint világklasszis csatár.

Varga Mihály a kamatdöntés indoklásakor: olvastam én is a 20 000 forintosokkal kapcsolatos találgatásokat

A Magyar Nemzeti Bank elnöke kedd délután sajtótájékoztatón ismertette a Monetáris Tanács friss alapkamatdöntésének hátterét, Varga Mihály kérdésekre is válaszolt. Elmondta, mire számít a közelgő három hitelminősítéstől, mit gondol a közelgő árrésstop-kivezetésről és az erdőben kiásott húszezres bankjegyek körül kialakult helyzetről.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Itt az év egyik legnagyobb tőzsdei sztorija - Érdemes beszállni?

Itt az év egyik legnagyobb tőzsdei sztorija - Érdemes beszállni?

Jön az év egyik legnagyobb tőzsdei eseménye, az Anthropic tőzsdére lépésével akár egy 1500 milliárd dolláros vállalat jelenhet meg a részvénypiacon, az érdeklődés pedig óriási, hatalmas a túljegyzés. A cégnél a növekedés elképesztő, a várakozások óriásiak, de az árazásban ez tükröződik is, ráadásul komoly kockázatok is vannak a sztoriban. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat az év egyik legjobban várt részvénykibocsátása előtt, megnéztük, miből keres pénzt az Anthropic, mennyit érhet valójában a vállalat, milyen növekedést várnak tőle az elemzők, és mire kell különösen figyelniük azoknak, akik a tőzsdei kibocsátás után részvényesként is beszállnának az AI-sztoriba.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×