Infostart.hu
eur:
386.17
usd:
331.88
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt

Ketyegő bombák Magyarországon

Egyes becslések szerint jelenleg több mint száz "ketyegő bomba", emberi tevékenység miatti potenciális veszélyforrás fenyegeti a hazai vízbázisokat - mondta Illés Zoltán szerdán Abasáron sajtótájékoztatón.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) környezetügyért felelős államtitkára a település vízbázisába bekerült szerves oldószerek okozta szennyezés feltárására, eltávolítására életre hívott munkabizottság kihelyezett ülésén vett részt a Heves megyei községben.

Hangsúlyozta, hogy nem az önkormányzat idézte elő a problémát és önállóan nem is tudja megoldani, a magyar kormány azonban senkit nem hagy bajban. Ugyanakkor ez a szennyezés nemcsak Abasárt, hanem az egész térséget fenyegeti, amíg tehát a szennyező anyag a talajban van, az ügynek nincs vége - tette hozzá.

"Meg kell találnunk a tűt a szénakazalban, ám nincs ember, aki meg tudná mondani, honnan jön, merre terjed a szennyeződés. A kormány ezért 100 millió forintot biztosít a szennyezés helyének felkutatására, a mintavételekre" - közölte. Szavai szerint további 70 millió forintból a hivatalos, a víziközműveket ellátó 70 kutat is ellenőrzik.

Az államtitkár felidézte, hogy a közeli, Pipis-hegyi ipari területen a privatizációs időszak előtt működött egy gép- és diódagyár, és akkoriban használhattak ott szerves oldószereket. A vizsgálatok ugyanakkor igazolták, hogy a 14 hektáros területen jelenleg működő üzemeknek nincs közük az abasári szennyezéshez. Azt sem lehet még tudni, hogy a szerves oldószerek technológiai probléma, vagy illegális hulladéklerakás nyomán szennyezték meg a vízbázist.

Illés Zoltán a "történelmi szennyezések" okozta problémák felszámolása érdekében kezdeményezni fogja a következő kormányzati ciklusban egy olyan pénzügyi alap létrehozását, amelyet a potenciális szennyező cégek töltenének fel, és ezt az összeget egészítené ki a magyar állam a befizetett pénznek megfelelő összeggel.

Horváth László (Fidesz), a Heves megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott, országgyűlési képviselő emlékeztetett: a szerves oldószerek okozta problémával október elején szembesültek. Azonnali beavatkozásra, a vezetékes vízhálózat lezárására volt szükség. Az abasáriak másfél hete - egy ideiglenes rendszeren keresztül - már ismét hozzájuthatnak vezetékes ivóvízhez, és azóta műszaki probléma sem volt a hálózattal.

Elmondta, hogy a végleges megoldást ugyanakkor egy, a gyöngyösi vízbázisról érkező, Pálosvörösmartot elkerülő, közel négy kilométeres gerincvezeték kiépítése jelenti. A soron kívüli engedélyezési eljárás már zajlik, a munka még az idén elkezdődhet. A kivitelezés 4-6 hetet vesz majd igénybe.

Felidézte, hogy a gyors beavatkozásra a tárcaközi egyeztetéseket követő soron kívüli kormánydöntés nyomán nyílt lehetőség. A vízellátás biztosításáért az általa irányított munkabizottság felel, a szennyezés ártalmatlanításáért pedig az Illés Zoltán irányította testület.

Horváth László közlése szerint Heves megyében Bélapátfalván, a cementgyár bezárását követően a - szintén vízbázison fekvő - Bélkő hegy belsejébe vélhetően jelentős mennyiségű veszélyes anyagot falaztak be. Ez is "történelmi szennyezésnek" számít, ezért e terület átvizsgálása is szükséges - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Új korszak kezdődik az Európai Unió egyik legszegényebb országában

Új korszak kezdődik az Európai Unió egyik legszegényebb országában

Bulgária 2026. január 1-jén az euróövezet 21. tagjává vált, tizenkilenc évvel az Európai Unióhoz való csatlakozása után. A BNP Paribas elemzése alapján az euró bevezetése csökkenti Bulgária finanszírozási kockázatát (megszűnik az euróban denominált adósságok árfolyamkockázata, illetve esnek az államkötvény-hozamok), valamint javítja a befektetői bizalmat és támogatja külföldi tőke beáramlását a balkáni országba. A bolgár gazdasági felzárkózást ugyanakkor továbbra is több tényező hátráltatja, mint például a tartós politikai instabilitás, a gyenge intézményi környezet (korrupció, alacsony beruházások), valamint az aggasztó demográfiai trendekből fakadó munkaerőhiány.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×