A szerdai Grönland-tárgyalások kapcsán az amerikai fél azt hangsúlyozta: mindenképpen szeretnék, ha Grönland az Egyesült Államokhoz tartozna, de ezt békés, tárgyalásos úton érnék el.

Persze elhangzottak már olyan megoldások a közelmúltban, hogy akár katonai erőt is bevethet az Egyesült Államok, de éppen az amerikai fél igyekszik ezt cáfolni azzal, hogy tárgyalásos úton most meghívták a dán és a grönlandi külügyminisztert is – mutatott rá az InfoRádióban Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója.

Elméletileg el is lehet képzelni a katonai „rendezést” is, a kutató szerint ez esetben az Egyesült Államok blokád alá is vonhatná a szigetet, de ehhez az kell, hogy Grönland Dániától is teljesen szabad legyen, mint ahogy nem az, bár „szó van arról is, hogy a grönlandiak alapvetően függetlenek szeretnének lenni”.

Hogy a helyzet ne legyen ilyen egyszerű: az a felvetés is napirenden van, hogy Grönland és Dánia főznék az eddiginél szorosabbra a kapcsolatokat, bár talán Grönland lakossága nem feltétlenül híve ennek. Az Egyesült Államok álláspontja tiszta: tagállamnak szeretné tudni a hatalmas szigetet.

De miért?

Nagyon sok értéke van:

• természeti kincsek: kőolaj, földgáz, urán, a 34 ritkaföldfémből pedig 25
• biztonságpolitikai megfontolások: Grönland az a terület, ahonnan Észak-Amerika első körben könnyen megközelíthető, akár Oroszországnak vagy Kínának is.

És nem csupán katonai megfontolásról van szó. Mint Németh Viktória rámutatott, Kína az elmúlt években folyamatosan igyekezett bányászati jogokat szerezni a sziget vidékén, illetve beruházni ott, épp a kincsek miatt.

Visszatérő ügy

Hogy miért most került asztalra egyáltalán Amerika részéről Grönland ügye, arról azt mondta, fel-felmerül ez egyébként is; az 1800-as évek utolsó harmadára vezethető vissza az, hogy az Egyesült Államok igyekezett megszerezni a szigetet, aztán ezek a kísérletek folyamatosan csillapodtak, de még 1946 táján is, a második világháború után is napirenden volt ez a kérdés, hogy Grönland hová tartozzon, az Egyesült Államokhoz vagy Dániához.

Érdekes kérdésnek nevezte azt, hogy például megvásárolható-e a sziget.

„Ha csak azokat a jogszabályokat vesszük, amelyek alapján Grönland dönthet a saját státuszáról, akkor ebbe nehezen beleilleszthető a megvásárlás elve, hiszen itt arról van szó, hogy a grönlandiaknak népszavazással kell dönteni arról, hogy hová szeretnének tartozni, függetlenek szeretnének-e lenni, vagy Dániával továbbra is együttműködnek, e tekintetben a dán parlamentnek van egy végső jóváhagyási joga, hogy elengedi-e Grönland autonóm státuszát” – világított rá Németh Viktória.