Infostart.hu
eur:
378.26
usd:
321.06
bux:
124714.69
2026. február 24. kedd Mátyás
Légi Felvétel Budapestről, középen a budai várral.
Nyitókép: Unsplash

Decemberben megint drágultak az albérletek

Régiónként eléggé eltérő, hogy átlagosan mennyivel kell többet fizetni a lakhatásért: van, ahol több mint tíz százalékos a drágulás, máshol az egy százalékot sem éri el.

Fordulatot hozott az év utolsó hónapja az albérletpiacon, három hónapon át tartó árcsökkenést követően decemberben országosan 0,6, Budapesten pedig 1 százalékkal nőttek a bérleti díjak novemberhez képest; éves szinten ugyanakkor lassuló drágulás látható, hiszen a lakbérek országosan 5,4 százalékkal, Budapesten 5,6 százalékkal emelkedtek – közölte az ingatlan.com szerdán a KSH-ingatlan.com lakbérindexe alapján.

A tájékoztatás szerint a havi változások mögött régiónként eltérő mozgás látszik: Pest vármegyében 1,1 százalékkal, a Dél-Alföldön 1,7 százalékkal nőttek a bérleti díjak decemberben az előző hónaphoz képest, miközben több térségben csökkenés következett be, például Észak-Magyarországon mínusz 1,8 százalék, Dél-Dunántúlon mínusz 1,4 százalék volt a havi változás.

Éves összevetésben a legnagyobb drágulást a Dél-Alföld mutatta 11,8 százalékkal, míg a legkisebb emelkedés Észak-Alföldön volt, 0,9 százalékkal.

A decemberi lakbérek 2-2,5 százalékkal még mindig alacsonyabbak az augusztusi csúcsidőszak értékeinél.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az adatokat úgy értékelte, az egyelőre még kérdés, hogy a decemberi fordulat korrekciónak számít-e több hónapos albérletár csökkenés után, vagy trendfordulót jelent. Még nem világos, hogy a bérleti díjak rövid- és középtávon elérték-e a mélypontjukat vagy később folytatódik-e az árcsökkenés.

Arra is rámutatott, hogy az albérletárak csökkenésének időszakában a kiadó lakáshirdetések száma folyamatosan mérséklődött. 2025. szeptember elején még több mint 18 ezer kiadó lakásból válogathattak a bérlők, 2026. január elejére viszont közel 17 ezer hirdetésre csökkent a választék, ami 7,3 százalékos visszaesést jelent. Szerinte mindez arra utal, hogy a mérséklődő árak mellett a kereslet „felszívhatta” a kínálatot a piacról.

A szűkülő választék pedig hozzájárulhatott ahhoz, hogy az albérletárak csökkenése megtorpant, és decemberben emelkedésbe fordult.

A közleményben ismertetik, hogy a január első hetére jellemző bérleti díjak alapján Budapesten a kiadó lakóingatlanok bérleti díjának középértéke 260 ezer forint. A legdrágább kerület az V. kerület 363 ezer forintos mediánnal, míg a legolcsóbb a XXIII. kerület 183 ezer forinttal. A kiemelt kerületek közül a VIII. és a IX. kerületben egyaránt 250 ezer forint az albérletárak középértéke, a XI. kerületben 270 ezer forint, a XIII. kerületben pedig 260 ezer forint.

A vármegyeszékhelyek közül Debrecenben 230 ezer forint a medián lakbér januári értéke, míg Győrben ugyanez az összeg 200 ezer forint, Szegeden és Veszprémben pedig egyaránt 180 ezer forint. Pécsen 175 ezer forint, Kecskeméten 165 ezer forint, Egerben 160 ezer forint, Miskolcon pedig 130 ezer forint a kiadó lakások és házak átlagos bérleti díja.

Balogh László szerint az albérletpiacon két erő feszül most egymásnak, egyrészt az Otthon Start hitelt igénylő fiatalok leginkább az albérletpiaci keresletet csökkentik, így ha a program népszerűsége megmarad 2026-ban, akkor az albérletárak tovább stagnálhatnak vagy akár csökkenhetnek is. Másik részről viszont a keresetek és jövedelmek 2026-os növekedése magával húzhatja felfelé a bérleti díjakat is, hiszen több pénzből magasabb bérleti díjat tudnak finanszírozni a bérlők.

Címlapról ajánljuk
Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Öt tartományban rendeznek helyi parlamenti választásokat idén Németországban, és különösen a keletiekben a radikális jobboldali AfD befutónak számít. A CDU-elnök Friedrich Merz kancellár az ellenzéki pártot a konzervatívok „legveszélyesebb” kihívójának tekinti.

Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa másfél év után nyúlt hozzá a jegybanki alapkamathoz, amelyet 25 bázisponttal csökkentett. Az MNB-elnök kedd délután sajtótájékoztatón magyarázta el a döntés hátterét. Kiemelte az inflációs adatokat, a hitelezés megindulását, illetve az élelmiszerek év eleji átárazását, ám a növekedést kifejezetten alacsonynak tartja a jegybank, az ipari termelés húzza vissza. Varga Mihály részletesen kommentálta a Barátság olajvezeték ügyét. Van magánvéleménye Nagy Márton „öt bankos” bejelentéséről, de ezt jegybankelnökként nem osztja meg a nyilvánossággal.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Vizsgálódik az MNB, nagyot esett a Mol árfolyama

Vizsgálódik az MNB, nagyot esett a Mol árfolyama

Az elmúlt időszakban elromlott a hangulat tőzsdéken, részben Donald Trump vámintézkedései miatt, melyeket azt követően hozott nyilvánosságra, hogy az Legfelsőbb Bíróság érvénytelenítette viszonossági vámjainak nagy részét. Emellett az AI körüli bizonytalanság is nyomást helyezett a piacra, az elmúlt hetekhez hasonlóan újabb részvényeket ütöttek meg a mesterséges intelligencia potenciális diszruptív hatása miatt. Európában ma vegyes mozgások láthatók, nincs határozott irány a piacokon. Ma itthon a Magyar Nemzeti Bank délutáni kamatdöntése a kiemelt esemény, az előzetes várakozásoknak megfelelően kamatot csökkentett a jegybank. Emellett a Mol részvényeiben látható nagyobb elmozdulás, miután az MNB bennfentes kereskelem gyanúja miatt indított vizsgálatot a céggel szemben. A Telekom ezzel szemben nagyot emelkedett a holnapi gyorsjelentés előtt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×