A Magyar Politikatudományi Társaság kétnapos, pénteken kezdődött XVIII. vándorgyűlésének központi témája a kormányzás, a közigazgatási és igazságügyi miniszter ebből az alkalomból folytatott nyilvános vitát Karácsony Gergellyel, az LMP frakcióvezető-helyettesével a Pannon Egyetemen.

Török Gábor, a beszélgetést vezető politológus kérdésére, miszerint van-e jó kormányzás Magyarországon, az ellenzéki politikus azt mondta: politikatudományi értelemben több szempontból sincs kormányzás Magyarországon. Karácsony Gergely szerint ugyanakkor ez nem csak a Fidesz bűne, mert a kormányzás hatékonysága már az elmúlt 10 évben is alacsony volt.

Az LMP-s politikus ezt a "drámai mértékű" korrupcióval, a kockázati felár alakulásával, és a többi között a Freedom House és a Transparency International mutatóival támasztotta alá, amelyek szerint az ország már 2010 előtt is "lecsúszóban volt". Kirívó példaként a kétszáz oldalas médiatörvény benyújtását említette.

Véleménye szerint a közérdeknek és a közösségi céloknak alárendelt kormányzás nyomokban sem látható. Úgy fogalmazott, hogy "az érdekcsoportok hálójának tetején" ott van a miniszterelnök, az egész struktúra pedig kiszámíthatatlan és kapkodó. Hozzátette ugyanakkor, hogy az elmúlt két évben tapasztalt "rémálomnak" az előző kormány jól megágyazott.

Navracsics Tibor szerint azért nincsen esélye értelmes vitát folytatni a jó kormányzásról - még politológusok körében sem -, mert Magyarországon egysíkú a politikai diskurzus.

A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter meglátása szerint a vitapartnerek kölcsönösen kiszorítják egymást, arra hivatkozva, hogy a másik a demokráciát akarja felszámolni, és a beszélgetés "másodpercek alatt belecsúszik a pártvonalakba".

Megjegyezte, hogy a nyilvánosság előtt nem titkolta, "a Fidesz-frakció által diktált tempó nem jó" neki. "Nem tartom hétköznapi értelemben normális dolognak egy stabil demokráciában, hogy egész kódexeket nyújtanak be a parlament elé képviselők, néha még az illetékes minisztériummal sem egyeztetve" - jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. Mint mondta, a közigazgatási reformot az a felismerés indította el, hogy 1990 óta nem létezett a mindenkori kormányzati politikának alárendelt olyan intézményrendszer, amely a felelős kormányzást lehetővé tette volna.

Navracsics Tibor visszautasította az ellenzéki képviselőnek a korrupcióra vonatkozó észrevételeit, mert szerinte egyetlen kormány sem tett még annyit a korrupció megakadályozásáért, mint a mostani. A tisztulási folyamat első állomása, ha sokszor szerepel a hírekben a korrupció - mondta.

Az LMP frakcióvezető-helyettese szerint kimutatások vannak arról, hogy a nyertes közbeszerzési pályázatok fele egyindulós, az érdekcsoportok törvényesített módon "lerohannak" egyes iparágakat.

Navracsics Tibor erre azzal reagált, hogy ha korrupció van, akkor az bűncselekmény, és büntetőjogi kategória. A politikai és az üzleti elit összefonódására hozott külföldi példák között említette, hogy az osztrák mezőgazdasági minisztérium köztisztviselőit és miniszterét is általában az osztrák parasztszövetség adja, a német gazdasági minisztérium működése szempontjából az Audi és a Daimler meghatározóak.

Karácsony Gergely szerint a Fidesznek 2010-ben történelmi esélye volt arra, hogy új fejezetet kezdjen, de a "mozi ugyanaz, csak nagyobb a hangerő".

A miniszter ugyanakkor azt emelte ki, hogy a 2010-ben hivatalba lépett kormány szakított az addig tapasztalt, a "felelősséget elmaszatoló" politikával, és az intézményi bénultsággal.