Infostart.hu
eur:
358.54
usd:
313.44
bux:
0
2026. július 15. szerda Henrik, Roland

Ekkora fizetést várnak el az álláskeresők

Már a magyarországi álláskeresők számára is megszokottnak számít, hogy egy meghirdetett állás megpályázásakor a fizetési igényeket előre meg kell jelölni. Sokan elbizonytalanodnak ilyenkor, és a valós igényeikhez képest alacsonyabb összeget jelölnek meg. Ez a tendencia az álláskeresők részéről a válság hatására csak erősödött. A Workania.hu internetes állásportál munkatársai legutóbbi kutatásuk során azt vizsgálták, hogyan alakultak az álláskeresők által elvárt bérek a magyarországi álláspiacon az elmúlt időszakban.

A cég adatbázisában lévő álláskeresők fizetési igényeinek átlaga 2007. első negyedévében 155 ezer forint volt, egy év múlva 14 százalékkal magasabb, 176 ezer forint. 2008-ban a növekedés üteme lassult, az év végén mért átlag 183 ezer forint volt, ami alig 4 százalékos növekedésnek felel meg az előző év ugyanezen időszakához képest.

2009 második negyedévében az elvárt bérek átlaga 171 ezer forintra csökkent, majd az utolsó negyedévben már 10 százalékkal kevesebb volt az álláskeresők fizetési igényének átlaga, mint 2008 végén: 166 ezer forint, ami a 2007. év végi adathoz viszonyítva is visszaesést mutat.

A tavalyi esztendő első és második negyedévében még az előző év azonos időszakához képest is 10 százalékkal alacsonyabb értékeket mutatott az elvárt bérek átlaga. Ezután a csökkenés lassulását mutatják az adatok: 2010 végén már csak 5 százalékkal volt alacsonyabb a mért átlag értéke, mint az előző évzáráskor.

Idén talán némileg nőtt az álláskeresők magabiztossága, hiszen az első negyedévben újra növekedést látni: a fizetési elvárások átlaga 164 ezer forint volt, ami 2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi átlaghoz képest.

Az eredmények alapján azoban elmondható, hogy a nemek közti magas bérkülönbség az álláskeresők körében is érződik: a nők ugyanis jóval kevesebbet kérnek, mint a férfiak. A férfi álláskeresők által megfogalmazott fizetési elvárások átlaga 181 ezer forint, ami 31 százalékkal magasabb, mint a nők által elvárt bérek átlaga (138 ezer forint).

Az idei első negyedévében mért adatok földrajzi régiók szerinti összehasonlítása szerint Borsod-Abaúj Zemplén megyében a legalacsonyabb az álláskeresők által megfogalmazott fizetési elvárások átlaga, 138 ezer forint. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 145 ezer, de Hajdú-Bihar, Tolna, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyében is 150 ezer forint alatt marad az elvárások átlaga. A "középmezőnyben" Heves, Somogy, Baranya, Bács-Kiskun megye találhatók, ahol 154 és 160 ezer forint közötti értéket kér egy átlagos munkavállaló, Nógrád megyében 165 ezret, Fejér megyében 167 ezret. Budapesten az álláskeresők által elvárt bérek átlaga 170 ezer forint. Meglepő módon a lista élén Vas megye található, itt átlagosan 176 ezer forintot kérnek az álláskeresők. Veszprém és Pest megyében az átlagos elvárás 174 ezer forint, Komárom-Esztergom megyében 172 ezer forint, Győr-Moson-Sopron megyében pedig 171 ezer forint.

A segédmunkát végzők által megfogalmazott átlagos fizetési elvárás 118 ezer forint. A szolgáltatási területen állást keresők által megfogalmazott fizetési igények átlaga 139 ezer, az adminisztratív alkalmazottaké 146 ezer, a műszaki területen szakképzett alkalmazottaké 189 ezer forint. A középvezetői munkakörökre pályázó álláskeresők átlagos fizetési elvárása 235 ezer forint, a felsővezetői pozíciókra pályázók által megjelölt fizetési elvárások átlaga pedig 382 ezer forint.

Címlapról ajánljuk
Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Ha megvan rá a politikai akarat, 2030-ra teljesítheti a magyar gazdaság az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Palócz Éva közgazdász, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.07.15. szerda, 18:00
Németh Zsolt
az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke
A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A szélenergia másfél évtizedes kényszerpihenő után újra érdemi szerepet kaphat a magyar energiarendszerben. Csontos Csaba, a WWF Magyarország Alapítvány éghajlatvédelmi programvezetője szerint szakmailag nehezen indokolható, hogy az elmúlt közel 15 évben nem épültek új, nagyobb léptékű szélturbinák Magyarországon, miközben a napenergia látványosan felfutott, az ország energiaimport-függősége pedig továbbra is magas. Az EnergyTalks új adásában arról is szó volt, hogyan egészíthetné ki a szél a naperőművi termelést, milyen szabályozási és természetvédelmi szempontokat kell figyelembe venni az új turbinák telepítésénél, és miért lehet fontos a hálózatfejlesztés, a társadalmi elfogadottság, valamint a helyi közösségek bevonása. Csontos szerint a mostani lemaradás akár előnnyé is fordítható, ha Magyarország már modernebb technológiával, jobb tervezéssel és a korábbi nemzetközi hibák tanulságait levonva építi ki a saját szélenergia-portfólióját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×