Infostart.hu
eur:
358.54
usd:
313.44
bux:
0
2026. július 15. szerda Henrik, Roland

Cséfalvay Zoltán szerint Európa versenyképessége a tét

Európa versenyképessége nagymértékben függ a kutatástól, az innovációtól, a tét nagysága a tanácskozás minden résztvevője számára nyilvánvaló volt - összegezte Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az Európai Unió Versenyképességi Tanácsa informális ülésének első napjának tapasztalatait.

A kutatás-fejlesztésért felelős miniszterek egyetértettek abban, hogy a lassan elinduló gazdasági megújulásnak egyik legfontosabb motorja a kutatás, a fejlesztés - emelte ki a Versenyképességi Tanácsot elnöklő államtitkár. Minden olyan lépés, amelyet ezen a téren a nemzetállamok tesznek kihat az európai versenyképességre is - mutatott rá.

Európa versenyképessége eddig is a kutatás-fejlesztéstől függött, és ez még erősebben jelentkezik a mostani versenyhelyzetben, ahol az USA-val és a nagyerőkkel feltörekvő országokkal szemben kell helytállnia Európának - hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán.

A 2014 utáni időszakban a fő kérdés, hogy a rendelkezésre álló forrásokat hogyan célszerű felhasználni a K+F tevékenységre. Az egyik álláspont szerint a "kiválóság" mentén érdemes felhasználni a forrásokat, a legtöbb hozamot az hozhatja, ha a legjobb kutatók, egyetemek jutnak a fejlesztési pénzekhez. Egy másik véleménnyel is egyetértettek, hogy Európában nagyon sok a tehetséges és kiváló szakember, és ezt a lehetőséget Európa egészének ki kell használnia, és ehhez kell megtalálni a megfelelő pénzeszközöket, módszereket - fejtette ki az államtitkár.

A tanácskozáson az is nyilvánvalóvá vált, hogy amikor innovációról van szó, ez alatt nemcsak a központi források felhasználását kell érteni, hanem azt is, hogy meg kell találni azt a módot, ahogyan a vállalatok forrásai is bevonhatók az innovációba - mondta Cséfalvay Zoltán.

Az államtitkár jelezte, hogy szerdán, az iparpolitikai miniszterek tanácskozásán a "Be innovative - go international" (Légy innovatív - lépj a nemzetközi piacokra) című vitaanyagot tárgyalják meg. Az innováció témája ezúttal a kis és középvállalkozásokra fókuszálva kerül szóba. Csak az innovatív vállalkozásoknak van esélyük a piacon megmaradni, a nemzetközi szintéren megjelenni és versenyezni - összegezte Cséfalvay Zoltán.

Címlapról ajánljuk
Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Ha megvan rá a politikai akarat, 2030-ra teljesítheti a magyar gazdaság az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Palócz Éva közgazdász, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.07.15. szerda, 18:00
Németh Zsolt
az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke
A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A szélenergia másfél évtizedes kényszerpihenő után újra érdemi szerepet kaphat a magyar energiarendszerben. Csontos Csaba, a WWF Magyarország Alapítvány éghajlatvédelmi programvezetője szerint szakmailag nehezen indokolható, hogy az elmúlt közel 15 évben nem épültek új, nagyobb léptékű szélturbinák Magyarországon, miközben a napenergia látványosan felfutott, az ország energiaimport-függősége pedig továbbra is magas. Az EnergyTalks új adásában arról is szó volt, hogyan egészíthetné ki a szél a naperőművi termelést, milyen szabályozási és természetvédelmi szempontokat kell figyelembe venni az új turbinák telepítésénél, és miért lehet fontos a hálózatfejlesztés, a társadalmi elfogadottság, valamint a helyi közösségek bevonása. Csontos szerint a mostani lemaradás akár előnnyé is fordítható, ha Magyarország már modernebb technológiával, jobb tervezéssel és a korábbi nemzetközi hibák tanulságait levonva építi ki a saját szélenergia-portfólióját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×