Infostart.hu
eur:
358.54
usd:
313.44
bux:
0
2026. július 15. szerda Henrik, Roland

A nyilvánosság erősítését szolgálták az adatvédelmi biztos tavalyi állásfoglalásai

A személyes adatok megfelelő védelme mellett a nyilvánosság erősítését szolgálták az adatvédelmi biztos tavalyi állásfoglalásai. Jóri András az Országgyűlésnek megküldött 2010-es évet értékelő beszámolója szerint összesen 18.625 ügyet vizsgált, a legtöbbet az intézmény eddigi történetében.

Az ombudsman a jelentésben úgy fogalmazott: a jogértelmezéssel és jogalkotási javaslatokkal igyekezett az adatvédelem és az adatnyilvánosság új egyensúlyát létrehozni. Múlt évi tevékenységében fontosnak nevezte emellett a kötelező erejű jogszabályok alkalmazását, valamint az alkotmányozásban való részvételt.

Beszámolója szerint kiemelten foglalkoztatta a közvéleményt 2010-ben, hogy rögzíthető-e a rendőri intézkedés, milyen terjedelemben hozhat nyilvánosságra személyes adatokat a tényfeltáró újságíró és nyilvános-e a rektorok fizetése. Jóri András a folyamatban lévő alkotmányozásra utalva azt közölte: az adatvédelmi biztos intézménye helyett parlamenti információs biztos létrehozását javasolja, hatósági hatáskörökkel, saját hivatali szervezettel.

Címlapról ajánljuk
Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Ha megvan rá a politikai akarat, 2030-ra teljesítheti a magyar gazdaság az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Palócz Éva közgazdász, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.07.15. szerda, 18:00
Németh Zsolt
az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke
A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A szélenergia másfél évtizedes kényszerpihenő után újra érdemi szerepet kaphat a magyar energiarendszerben. Csontos Csaba, a WWF Magyarország Alapítvány éghajlatvédelmi programvezetője szerint szakmailag nehezen indokolható, hogy az elmúlt közel 15 évben nem épültek új, nagyobb léptékű szélturbinák Magyarországon, miközben a napenergia látványosan felfutott, az ország energiaimport-függősége pedig továbbra is magas. Az EnergyTalks új adásában arról is szó volt, hogyan egészíthetné ki a szél a naperőművi termelést, milyen szabályozási és természetvédelmi szempontokat kell figyelembe venni az új turbinák telepítésénél, és miért lehet fontos a hálózatfejlesztés, a társadalmi elfogadottság, valamint a helyi közösségek bevonása. Csontos szerint a mostani lemaradás akár előnnyé is fordítható, ha Magyarország már modernebb technológiával, jobb tervezéssel és a korábbi nemzetközi hibák tanulságait levonva építi ki a saját szélenergia-portfólióját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×