A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter nyitóbeszédében kifejtette: hivatalosan az EU területén évente mintegy 30 millió bűncselekmény esetén tesznek feljelentést, azonban sokkal több olyan bűncselekmény történik, amelyben ezt nem teszik meg.
Az európai integráció igazságügyi együttműködésén belül az egyik legfontosabb feladat ezért az áldozatok felkarolása, és olyan megoldások felkutatása, amelyek - egy egységes szabályozás révén - az egész unióban biztonságosabb körülményeket teremtenek a polgárok számára - hangsúlyozta Navracsics Tibor. Kiemelte, hogy mivel európai szinten is eredményeket kell elérni az áldozatvédelemben, Magyarország célja, hogy egy útitervben foglalják össze azokat a kihívásokat, amelyek az áldozatvédelem európai rendszerének megalkotásához szükségesek.
A feladatok között említette a sértettek büntetőeljárásbeli jogállását szabályozó kerethatározat felváltását egy szélesebb körű támogatást lehetővé tevő irányelvvel. Biztosítani kell továbbá az igazságszolgáltatás könnyebb elérhetőségét, a védelmet nyújtó állami és civil szervezetek közötti együttműködés összehangoltságát és a nyelvi korlátok lebontását - sorolta, hangsúlyozva, hogy az áldozatvédelmen belül különös figyelmet kell fordítani a legsérülékenyebbekre: az idősekre és a fiatalokra.
Hozzátette, a hitelesség biztosítására is szükség van, hiszen sok esetben merül fel az a probléma, hogy a bűnüldözési, igazságszolgáltatási szervek nem adnak hitelt az áldozatok vallomásainak, élménybeszámolóinak.
A jó állam egyik alapvető feltétele, hogy "a jogállam révén szolgálhassuk polgáraink hétköznapi életét, azaz olyan megoldásokat találjunk, amelyek eredményeként szabadabban élhetik az életüket, és nagyobb biztonságban tudhatják szeretteiket, vagyonukat vagy éppen saját életüket" - mondta Navracsics Tibor.
Hanganyag: Farkas Dávid