György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes előterjesztésében azt írja, a közgyűlés 2009-ben nem fogadta el a Fővárosi Vízművek 4,7 százalékos emelésről szóló javaslatát, és mindössze egyszázalékos emelést határozott meg azzal, hogy az továbbítandó a vízbázisokon működő önkormányzatoknak.

A vízművek két megoldást kínál díjjavaslatában. Az egyik szerint minden budapesti fogyasztó számára egységesen 3,5 százalékos vízdíjemelés lenne, ennek előnye a vízművek szerint, hogy a megszokott rendszer alapján, minden fogyasztót egységesen kezelve, egyszerűsége miatt jól kommunikálható módon emelik a vízdíjat.

A másik javaslat szerint a lakossági fogyasztók számára 2,7 százalékos, a nem lakossági fogyasztók számára 6,4 százalékos lenne a díjemelés. Ez a változat összességében ugyancsak 3,5 százalékos díjemelést jelentene.

Az eltérő díjmértékek bevezetését a javaslat szerint alátámasztja, hogy a vállalati fogyasztók az áfa visszaigényelhetőségéből eredően jelenleg gyakorlatilag 20 százalékkal alacsonyabb vízdíjat fizetnek, és ha a nem lakossági fogyasztóknak évről évre rendre jobban emelik a víz díját, mint a lakossági fogyasztóknak, akkor a nem lakossági fogyasztók nettó vízdíja felzárkóztatható a lakossági díj bruttó szintjére. A javaslatban utalnak arra, hogy Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Nyíregyházán, Szegeden is eltérő díjat alkalmaznak a lakossági és nem lakossági fogyasztóknak.

György István azt javasolja a közgyűlésnek, hogy azt a javaslatot fogadja el, amely 2,7 százalékos lakossági vízdíjemelést jelent 2011-re. Ebben az esetben a lakossági ivóvíz fogyasztási díja 187,2 forintra nőne köbméterenként, az ipari-közületi díj pedig 194 forintra köbméterenként.

Az ivóvíz-szolgáltatás díját az ivóvízalapdíj és az ivóvízalapdíjon felüli ivóvíz-fogyasztási díj együttesen képezi. A javaslat szerint az alapdíjak a lakossági és nem lakossági fogyasztók számára egyaránt (átlagosan) 2,7 százalékkal emelkednének.