A Népszabadság arra a keresi a választ cikkében, hogy hol jó gyereknek lenni és hogy a pénz számít, vagy a körülmények. Kellemes kisgyerekes anyának lenni a briteknél, ahol nem sok pénzt ad az állam, ám a körülmények kedveznek a gyermekvállalásnak. Svédországban érdemes gyereket vállalni. Nemcsak az anyagiak miatt, hanem mert a társadalom hozzáállása is igen pozitív. A gyermekgondozási segély egy évig jár, amit általában az anyák és apák fele fel arányban vesznek igénybe. Gyermeknevelés céljából minden szülő otthon maradhat öt évig, de ezt alig veszik igénybe mert a svéd elvek szerint a gyermeknek a közösségben kell felcseperednie. A fogyatkozó népességű Európában három éve meghirdették a gyerekbarát városok versenyét, amelyen a svéd, német, brit és spanyol települések újításait jutalmazták. Magyar városokat egyelőre nem díjaztak.

A Magyar Nemzet arról számol be, hogy becslések szerint valamilyen szempontból hiányos vagy nem megfelelő patológiai diagnózisok aránya Magyarországon eléri az ötven százalékot. Emiatt vannak olyan kórképek, például a daganatos betegségek között, ahol csak a páciensek töredéke kapja meg a megfelelő kezelést. Súlyos válságba került Magyarországon a patológiai. Ennek oka, hogy a szakemberek tömegesen mennek külföldre. A gazdagabb országokban is kevés a patológus ezért azokat jól megfizetik. A patológiai fő feladata nem a halottak boncolása, hanem a műtéteknél az emberi testből eltávolított szövetek alapján a betegségek végső diagnózisa.

Az index. Hu arról számol be, hogy a választási eljárási törvény szerint csak az lehet jelölt, aki megfelel a törvényi előírásoknak. Az adatvédelmi törvény szerint az ajánlószelvényeket gyűjtő jelölteknek adatkezelőként nyilvántartásba kell vétetni magukat. Ezt csak 8650-en tették meg, miközben csak független jelöltből több mint 35 ezer van. Az adatvédelem helyzete sajátos Magyarországon. A törvény nem biztosít szankcionálási jogot, az adatvédelmi biztos "legnagyobb fegyvere a nyilvánosság", azaz, ha nem tetszik neki valami, állásfoglalásokban hívhatja fel a közvélemény figyelmét a visszásságokra. Ajánlása azonban nem kötelező erejű, azaz a már nyilvántartásba vett jelöltet nem zárhatják ki csak azért, mert nem felel meg az előírt feltételeknek.

A Napi Gazdaság arról ír, hogy az Európai Bizottság 110 milliárd eurós hitelkeret lejáratának hétéves meghosszabbításán gondolkodik, mivel a kormány a jelenlegi 2013-as határidőig nem tudja helyreállítani a befektetői bizalmat. A nemzetközi Valutaalap ezzel egyidejűleg állandó képviselőt delegálna a görög fővárosba azzal a megbízatással, hogy ellenőrizze a költségvetés végrehajtását. Némi enyhítést jelent viszont, hogy Görögország elhalasztja bankjai szeptemberi stressztesztjét, amit az IMF-fel és az EU-val kötött hitelmegállapodásban vállalt.

A Világgazdaság arról számol be, hogy az Európai Bizottság tegnap nyilvánosságra hozta az európai digitális menetrenddel kapcsolatos javaslatait. A három javaslat közül az egyik az, hogy a digitális televíziós átállás miatt felszabaduló analóg frekvenciákból jusson elég a vezeték nélküli széles sávú hálózatok fejlesztésére is. A másik két javaslat a beruházások ösztönzésére vonatkozik. Az EU célja az intézkedésekkel, hogy 2013-ig minden európai lakosnak legyen alapvető, 2020-ig pedig gyors vagy nagyon gyors széles sávú internet-hozzáférése.

A pénzcentrum.hu arról közöl összeállítást, hogy hat hónap alatt 165 milliárd forint forgalmat értek el az élelmiszer-kereskedelem saját márkás termékei. Legnagyobb a kereskedelmi márkák részaránya az állateledelnél mélyhűtött élelmiszernél és háztartási papírárunál (43-43). Az említett három termékcsoportra, a fogyasztók által kiadott minden 100 forintból több mint 40 jut a láncok saját márkáira.