A térségben tavaly decembertől szeptember elejéig jóval több csapadék esett, mint egy átlagos évben összesen. A statisztikák szerint tavaly októbertől idén áprilisig ötven százalékkal több csapadék hullott, majd ezt követte a kiugróan csapadékos május, amikor 157 százalékkel több eső esett hullott, mint a sokéves átlag.

A jelenleg mért talajvízszintek harmadával a sokéves átlag fölött vannak, de van olyan észlelőhely is a Rétközben, ahol minden idők legmagasabb értékét mérték - tartalmazza a hétfői közlemény.

A sok eső a folyók vízszintjére is hatással volt: decembertől a Tisza felső szakaszán tíz árhullám vonult le, közülük három árhullám érte el és haladta meg az elsőfokú, míg kettő a másodfokú készültségi szintet. A folyók mederteltsége januárban és májusban jóval átlag felett alakult.

Az idei év rekordokat hozott az egyidejű legnagyobb elöntés tekintetében: júniusban a tizenkettőből nyolc védelmi szakaszt több mint 25 ezer hektárnyi nagyságban borított víz. A szivattyútelepek és a telepített szállítható szivattyúk a védekezés kezdete óta 264 millió köbméter vizet emeltek át a befogadókba. A vízügyi dolgozók a védekezés során a csatornamedrekből 22.470 köbméter gazt és uszadékot távolítottak el.

A vízügyi igazgatóság területén jelenleg Felső-Szabolcsban és a Szamos-Krasznaközben van elrendelve belvízvédelmi készültség: az előbbi szakaszon másod-, utóbbinál elsőfokú a riasztás. A viszonylag kis területű elöntés ellenére azonban a talaj víztelítettsége olyan magas, hogy a beszivárgás minimális, a lehulló eső szinte teljes mennyiségben a felszínen folyik le.

További gondot okoz a csatornák 80-110 százalékos mederteltsége, valamint az, hogy a szivattyútelepek folyamatos üzemeltetése és vízkormányzás nélkül nem tudnák a mértékadó szinteken tartani a vizeket. A szakemberek szerint emiatt egy átlagos mennyiségű őszi-téli csapadék esetén is elhúzódhat a belvízi védekezés a megyében.