Még csak egy napja volt miniszterelnök-jelölt Bajnai Gordon, amikor az érdekképviseletek már elutasították a programját. A 600 milliárd forintos kiadáscsökkentésnek, a szociális ellátórendszer megkurtításának, a gyermekek után járó lakásvásárlási kedvezmény megszüntetésének, valamint a távhő- és gázkompenzáció eltörlésének nincs társadalmi támogatottsága - mondta egy évvel ezelőtt az InfoRádióban Szabó Endre, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke. A jobboldali ellenzék iránti elkötelezettséggel aligha vádolható Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke, Pataky Péter is azt mondta, hogy a megszorítások bevezetése helyett munkahelyeket kellene teremteni.

A nyugdíjasok sem bírnak el több megszorítást - reagált tavaly ilyenkor a Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt által tervezett intézkedésekre a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke, Mihalovits Ervin.

A szocpol eltörlése a lakásvásárlókat és az építőipari vállalkozásokat egyaránt nagyon nehéz helyzetbe hozná - erre az Otthon Centrum Hitelközpontjának vezetője, Bánfalvi László figyelmeztetett egy évvel ezelőtt.

Az önkormányzatoktól sem lehet további forrásokat elvonni, mert az a működésüket veszélyezteti - közölte 2009. március 31-én Gémesi György gödöllői polgármester, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke.

Tamás Pál szociológus mégis arra számított, hogy a lakosság eltűri a válságkormány működését - és igaza lett.

A Fidesz nem tárgyalt az általa illegitimnek tartott kormánnyal - a legnagyobb ellenzéki párt elnökségének döntését egy évvel ezelőtt Navracsics Tibor frakcióvezető indokolta meg: "Bajnai Gordont soha senki sem választotta meg". Ráadásul az MSZP és az SZDSZ már a húsz lehetséges jelöltet felvonultató kormányfőkeresési cirkusszal is lejáratta magát - mondta egy éve az InfoRádióban Stumpf István politológus, a Századvég Alapítvány elnöke.

Bajnai Gordon szerződést akart aláíratni a szocialistákkal és a liberálisokkal a válságkezelő program támogatásáról. Még akkor is, ha a Gyurcsány Ferenc által példátlan módon saját maga ellen kezdeményezett konstruktív bizalmatlansági indítvány révén úgy került hatalomra, hogy nem kellett programot felmutatnia - mondta egy éve az InfoRádióban Gulyás Gergely alkotmányjogász.

Az SZDSZ képviselői hajlandóak voltak aláírni a Bajnai által kért nyilatkozatot, feltéve, ha egy javarészt külső szakértőkből álló kormány alakul, amely a Reformszövetség elképzeléseit valósítja meg. Erre válaszul Mesterházy Attila, az MSZP akkori frakcióvezető-helyettese a Magyar Televízió reggeli műsorának 2009. március 31-i adásában közölte, hogy Bajnai Gordon öt minisztérium élére állítana külső embereket. A Népszabadság akkori értesülése szerint az új kormányfő a gazdasági, a pénzügyi, az igazságügyi és a szociális tárca, valamint a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjének kinevezését tartotta fenn magának. Veres Jánosra mint pénzügyminiszterre tehát nem tartott igényt, és ezzel máris kivívta a szocialisták - főleg a szabolcsi MSZP-sek - haragját.

Pedig a kormánypártiaknak épp elég bajuk volt enélkül is: pártelnököt kellett találniuk. A megyei vezetők erre Lendvai Ildikót találták a legalkalmasabbak, a frakcióvezető azonban ekkor még ódzkodott ettől a poszttól. Szóba került Kiss Péter és Szekeres Imre neve is. Az utóbbit egy párttanácskozáson "gyenge emberi minőségűnek" nevezte Gyurcsány Ferenc, aki meghatározó személyiség akart maradni az MSZP-ben.

Egy éve ezen a napon az Index írta meg először, hogy a miniszterelnökként és pártelnökként is megbukott politikus vagy az Alapértékek nevű bizottság vezetését veszi át Hiller Istvántól, vagy az évi félmilliárd forintot szétosztó Táncsics Alapítványhoz vonul vissza.