Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 27. szombat László

A Fidesz mindössze két jobbikossal kooperál - az egész országban

Az SZDSZ-közeli Republikon Intézet, illetve a baloldal politikusai előszeretettel vádolják azzal a Fidesz-KDNP-t, hogy önkormányzati szinten kétszáz helyen működik együtt a Jobbikkal. A Heti Válasz utánajárt a valóságnak. Az eredmény: az ellenzéki párt kétszáz helyett mindössze két jobbikossal kooperál - derül ki a Heti Válasz cikkéből.

A Republikon Intézet április 7-én tette közzé elemzését, melyben górcső alá veszi a Jobbik 2006 őszi együttműködését a jobboldallal. A szöveg fő állítását a Magyar Narancsban publikálta az intézet stratégiai igazgatója, Tóth Csaba. (Az SZDSZ-közeli kutató cége 2008-ban kormányválság-elemzés címén közel négymillió forintot vett fel a még államtitkár Horn Gábortól.)

A "pártpolitikailag független, de vállaltan a liberális értékeknek elkötelezett" Republikon megállapítása így szól: "a Jobbik (...) a KDNPvel 136, a Fidesszel 79 (...) jelöltet támogatott közösen". A 136 és a 79 összeadva 215 - olvasható a Heti Válasz cikkében.

A tanulmány viszont nem tér ki arra, hogy a két halmaz jelentős mértékben fedi egymást: nem külön-külön támogatásként számolva azokat a jelölteket, akiket a Fidesz és a KDNP is támogatott (azaz nem duplán számolva 77 jelöltet) máris csupán 138 marad a 215-ből.

Tovább növelve a dolgozat számítási módszere körüli homályt, Gusztos Péter április 20-án a parlamentben a következő kérdéssel fordult Navracsics Tiborhoz: "Helyénvalónak tartja-e azt például, hogy pártja 79, frakciószövetségese, a KDNP pedig 136 helyen indított 2006-ban közös jelöltet a szélsőjobboldali párttal?" Az SZDSZ-es politikus kérdésében tehát már nem jelöltekről, hanem helyekről van szó.

Pont az i-n

Egy hét múlva az MSZP-s Lendvai Ildikó MSZP-s pártelnök sulykolta tovább a megtévesztő számot: "Várjuk, hogy megszólaljon az a 79 helyi Fidesz-szervezet, az a 136 helyi kereszténydemokrata szervezet, amelyik közös jelöltként támogatott jobbikos képviselőjelölteket." Itt sem jelöltekről, hanem 79, illetve 136 helyi szervezetről van szó.

Majd a szocialisták vezetője az EP-választás másnapján tette fel az i-re a pontot: "Halkabban beszélnék azon pártok helyében, amelyek kétszáz helyen még mindig nem bontották fel a Jobbikkal a választási szövetségüket."

Választási szövetséget csak ott lehet felbontani, ahol a szövetség jelöltjei elnyertek egy-egy tisztséget. Az ominózus dolgozatból kihámozható lett volna, hogy ilyen hely mindössze öt van az országban: Budapest III. és XXII. kerülete, valamint Debrecen, Eger és Székesfehérvár. (Bár Albertirsán mandátumot szerzett egy jelölt, Óbudán pedig három, akiket az MDF és a Jobbik is támogatott, Dávid Ibolyáékat senki nem szólította fel, hogy bontsák fel a megállapodást.)

Az viszont már a tanulmányban sem olvasható, hogy a hajdú-bihari és a hevesi megyeszékhelyen egyik "közös jelöltként" bejutott képviselő sem jobbikos, ahogy nem az a budafok-tétényi polgármester sem. Valószínűleg nem véletlen, hogy a Republikon azt is elmulasztotta közzétenni, hogy mindösszesen két jobbikos - Fejes István és Gál Péter Pál - jöhet szóba, akikkel az óbudai, illetve a székesfehérvári képviselő-testületben a Fidesz-KDNP-nek "fel kellene bontani a választási szövetséget" - írja a Heti Válasz.

Címlapról ajánljuk
Egészségügyi miniszter: aki most szabadtéri rendezvényre megy, jól gondolja meg, mit csinál

Egészségügyi miniszter: aki most szabadtéri rendezvényre megy, jól gondolja meg, mit csinál

Hegedűs Zsolt szerint a hőség nem egyszerű kellemetlenség, hanem komoly egészségi kockázatot jelent és különösen veszélyeztetettek az idősek, a várandósok, a kisgyermekek, a krónikus betegek, a szív- és érrendszeri betegségben érintettek, valamint azok, akik rosszul viselik a nagy meleget.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Ha ma Budapesten tönkremegy egy pad vagy kátyús lesz egy út, a városlakó gyakran nem tudja, kihez kell fordulnia. A probléma ott kezdődik, hogy ezt sok esetben még maguk az üzemeltetők sem tudják egyértelműen megmondani. A fővárosban ugyanis kétszintű önkormányzati rendszer működik, amelyben a fővárosi és kerületi feladatok határai sok esetben elmosódnak. Fenntartói szürke zónák, torz felelősségi viszonyok és átfedő hatáskörök nehezítik az üzemeltetést, az átfogó fejlesztéseket pedig a széttagolt döntéshozatali rendszer lassítja. A végeredmény egy olyan intézményi struktúra, amely sokszor még a szereplők számára sem egyértelmű, és egyre nehezebben teszi kormányozhatóvá Budapestet. A Budapest előtt álló rendszerszintű intézményi, gazdasági, infrastrukturális és ingatlanfejlesztési kihívásokat, valamint a lehetséges kitörési pontokat bemutató cikksorozatom ezen cikkében a főváros és a kerületek viszonyát, vagyis a kétszintű önkormányzatiság máig rendezetlen szerkezetét vizsgálom meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×