A drasztikus lépést a válság nélkül is meg kellett volna tenni, ha nem is ilyen, de hasonló formában, a magyar nyugdíjrendszer ugyanis hosszú távon fenntarthatatlan, a jelenlegi munkavállalók befizetései nem képesek fedezni a nyugdíj célú kiadásokat, a jövőben a helyzet a demográfiai változások miatt csak romlani fog." - írta elemzésében a portfolio.hu.

A portál azt írta: "Az elmúlt hónapokban több, a nyugdíjrendszer paramétereit illető változtatás tervezetekkel találkozhattunk, ezek között talán a legnagyobb port a 13. havi nyugdíj elvétele, valamint a nyugdíjkorhatár emelése váltotta ki. A paraméterek (például nyugdíjkorhatár, indexálás, járadékok, helyettesítési ráta) megváltoztatása, történjen az bárhol nem jelent a szó hagyományos értelemében reformot, hiszen az a korábbi logikai fonál mentén haladva próbálja a rendszert fenntarthatóvá tenni.

A korábbi években is köztudott volt, hogy a magyar nyugdíjrendszerrel problémák vannak, hiszen a korábbi járulék-csökkentések, a 13. havi nyugdíj bevezetése, valamint az 1997-es reform miatt az állami rendszerből kieső járulékbevételek miatt újra növekvő pályára állt a nyugdíjrendszer hiánya.

Az Amerikából kiinduló válság nélkül sem lehetett volna megkerülni a tervezett szigorításokat és átalakításokat, a pénzpiaci válság viszont teljesen átírta a forgatókönyvet, a vártnál nagyobb gazdasági visszaesés (a kormány alapforgatókönyve is 6 százalékos GDP visszaeséssel fog számolni), valamint a külső környezet miatt egyszerűen nem kerülhető meg a hosszú idő óta halogatott lépések megtétele. Általános körülmények között el lehetne gondolkozni az 1997-es reform folytatásán is, azonban a jellemzően hosszú átmeneti időszak, és az idő sürgetése miatt most csak a paraméterek megváltoztatására volt illetve van lehetőség.

Látványos és azonnali eredményeket pedig csak határozott lépésekkel érhetett el a kormányzat, ennek megfelelően a költségvetés szempontjából adódott a 13. havi nyugdíj eltörlése, valamint a nyugdíjkorhatár emelése. Az alábbi ábrán láthatjuk, hogy az elmúlt hónapokban milyen alternatív forgatókönyvek merültek fel a nyugdíjkorhatár-emelés terén."

Kitér arra is, hogy a magyar munkavállalók túl korán mennek nyugdíjba: "A korhatáremelés mellett szól viszont az is, hogy az OECD országokban 2007-ben a nyugdíjkorhatár átlaga 63.6 év volt a férfiaknál, míg 62.7 a nők esetében. Az országok természetesen különböző nyugdíjrendszerekkel működnek, azonban abban nagyrészük megegyezik, hogy a demográfiai változások őket is súlyosan érintik. A visegrádi országok között egyedül Lengyelországban volt 2007-ben 65 év a nyugdíjkorhatár, a csehek és a szlovákok hazánkhoz hasonlóan 62 évet határoztak meg, azonban ott a tényleges (effektív) nyugdíjkorhatár vagy jobb volt, mint a mienk (Csehország), vagy a foglalkoztatási helyzet volt annyira előnyös, hogy nem kellett a rendszerbe belepiszkálni (Szlovákia)."