A miniszterelnök szerint idén mindössze 210 milliárd forintot kell spórolni az állami kiadásokon, több éves távlatban pedig nagyjából 1300 milliárdot, más szakemberek azonban ennél lényegesen többet tartanak szükségesnek. A Reformszövetség például 2300 milliárd forintot takarítana meg. A vélemények abban is eltérnek, hogy honnan faragható le az összeg. Egy biztos, a pazarlóan működő nagy állami vállalatokon, például a MÁV-on szinte mindenki spórolna, de a szakértők a 13. havi nyugdíjat is elhagyható kiadásnak tartják.

Mit mond pontosan a Reformszövetség?

A versenyképesség javítása és a növekedés gyorsítása érdekében négy év alatt 8 százalékkal csökkentené az állami jövedelem-elvonást a Reformszövetség, 2 220-2 300 milliárd forintot hagynának a gazdaság szereplőinél.

Ha ez az összeg a gazdaságban marad, akkor felmerül a kérdés, hogy hogyan lehet az állami kiadásokból hasonló tételt lefaragni? Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója nagyobb szabadsággal, és nagyobb felelősséggel ruházná fel a tárcavezetőket, és a következő négy évben 550 milliárd forintot takarítana meg az állam működési költségein.

Ez azonban még mindig kevés, honnan lehetne elvonni a gazdaságélénkítéshez szükséges összeg nagy részét?

A Reformszövetség szigorúan bánna a szociális juttatásokkal is. Szerintük el kellene törölni vagy legalábbis csökkenteni a 13. havi nyugdíjat, át kellene tekinteni a rokkant- és a korkedvezményes nyugdíjak rendszerét - ezzel további 335 milliárd forintot spórolhatna az állam. Palócz Éva szerint irtózatos pazarlás folyik az állami vállalatoknál, például a MÁV-nál vagy a BKV-nál is. Csak a vsúttársaság korszerűsítése 85 milliárd forintot hozna az állam konyhájára.

Amin azonban nem spórolna a Reformszövetség, az az egészségügy, a rendőrség és a katonaság, és az oktatás.Min spórolna a kormány?

A Reformszövetség tervénél lényegesen nehezebb kibogozni, hogy pontosan honnan vonna el forrásokat a kormány. A miniszterelnök a Parlamentben, február 16-án vázolt programjában erről alig tett említést, de az adóváltozások a tervek szerint 800-900 milliárd forinttal csökkentenék az állam bevételeit. Gyurcsány Ferenc programja ismertetésekor nullszaldóval számolt, azaz csak az adócsökkentés fedezetét határozta meg. Ezt egyrészt adóátrendezéssel biztosítaná, de mint mondta, 210 milliárd forintot muszáj lefaragni a büdzsén.

Ez több apró tételből állna össze - értesült akkor az InfoRádió. A kormány többek között hozzányúlna a lakáskamat-támogatásokhoz, a rokkantnyugdíj-rendszerhez, valamint a gáz- és távhő kompenzációhoz is. Zárolná, illetve már zárolta is a minisztériumok költségvetésének egy részét, és sok tízmilliárdot von el az agáráriumtól.

Nem kíméli a kormány a gyógyszer és gyógyító-megelőző támogatások kiadásait sem, ezek 30 milliárd forinttal csökkennek.

Tízmilliárdos megtakarítást remélnek a rokkantnyugdíj-rendszer felülvizsgálatából és szigorításából. 20 milliárd forintnyi spórolást jelent majd az, hogy a gáz- és távhő kompenzáció mértékét az energiahordozó árához igazítják, ez az intézkedés éppen tegnaptól (csütörtöktől) lépett életbe. S azt jelenti, hogy ha csökken a gáz ára, akkor a kompenzáció is csökken, így a lakosság ugyanannyit fizet a gáz világpiaci árának mérséklődése esetén is.

A miniszterelnök emellett azt jelentette be, hogy a 13. havi nyugdíj nem jár a jövőben nyugdíjba vonulóknak. A kormány emelné a nyugdíjkorhatárt is, igaz, a legújabb hírek szerint csak 2027-től. A kormány módosítana a szociális kiadások rendszerén is, az eddig alanyi jogon járó juttatásokat, például a családi pótlékot vagy a szocpolt, azaz a lakásépítési támogatást már nem egységes összegben biztosítanák mindenkinek. A családi pótlék adómentesen ugyan, de beépítenék az adóalapba, így végső soron a magasabb jövedelműek adófizetési kötelezettsége növekedne.Hogyan spórolnának a közgazdászok?

A gazdasági szakemberek az elmúlt napokban, hetekben több konferencián is kifejtették véleményüket arról, honnan kellene hozzálátni a magyar gazdaság szerkezeti átalakításához. Heim Péter közgazdász radikális kiadáscsökkentést és egyes állami vagy EU-s finanszírozású megaprojektek leállítását javasolja, azok forrásait a kis- és közepes vállalkozói szektorba csoportosítaná át.

A szakember tarthatatlannak tartja például, hogy a jövedelemadó bevételek 85 százalékát 1,5 millió ember fizeti.

Mit tenne Bokros Lajos, aki immár az MDF uniós választási listájának vezetője?

A volt pénzügyminiszter egyebek mellett a 13. havi nyugdíjakat, valamint a 13. havi fizetéseket szüntetné meg, így nagyjából ugyanolyan változások következnének be a keresők és az idősek jövedelmi viszonyaiban.

A szakember emellett szerkezetátalakításokat sürget az állami vállalatoknál. A vasutat vagy a postát látja kirívóan alacsony hatékonyságúnak. Szerinte ezeknek a cégeknek az állami kézben tartása csak akkor jó, ha "politikai alapon történő kifosztásuk és tönkretételük szakmányban folyik".

A közgazdász hozzányúlna a nyugdíjrendszerhez is. Emelné a korhatárt, 65 évre, emellett járulék-meghatározottságúvá tenné, azaz nem engedné, hogy a kifizetések jelentősen meghaladják a befizetéseket. Õ gátat szabna a nyugdíjak populista, tetszőleges emelgetésének is.

Bokros Lajos úgy látja: elengedhetetlen az állam méretének csökkentése, ez azonban csak alapos reformmal hajtható végre, egy sima fűnyíróelv nem segít, hiszen "a levágott fű visszanő".

És mit mond egy amerikai magyar?

Ahogy az összeállításból is kiderült, a szakértők többsége úgy rendezné át az állami bevételeket és kiadásokat, hogy több maradjon a gazdaságban, s alacsonyabb legyen az az összeg, amit a közös kasszából kioszt az állam. A kérdés csak az, hogy lesz-e olyan poltikai erő, amelyik ezt a programot megvalósítja? Charles Gati, Amerikában élő professzor szerint Magyarország fegyelmezetlen és elkényeztetett, nincs kellő politikai határozottság a gazdasági problémák leküzdésére. A Johns Hopkins Egyetem professzora az InfoRádiónak nagyon súlyosnak nevezte Magyarország helyzetét, ugyanakkor hozzátette: az a párt, amelyik az igazsággal áll az emberek elé, biztosan nem nyeri meg a következő választásokat.