Szegregációt ott és akkor van értelme fölszámolni, ahol vannak kellően felkészült szakemberek, akik tudják kezelni az integrálandó gyerekek problémáját - mondta az InfoRádiónak Gyenei Melinda, a Fejlesztő Pedagógusok Szakmai Egyesületének elnöke. Ezek lehetnek az iskolapszichológusok, gyógypedagógusok, fejlesztőpedagógusok., ám ilyen szakembereket nagyon kevés iskolában alkalmaznak, ezeknek a többsége is budapesti - hívta fel a figyelmet az elnök.
A pedagógusok attól tartanak, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek nem érzik majd jól magukat, hátráltatják a normál osztály haladását, és így senkinek nem lesz előnye az integrációból. Gyenei Melinda szerint ez igaz lehet, ugyanakkor jó esély van arra is, hogy kisebb előítélettel viseltetnek majd irányukban az egészséges gyerekek.
A magyar pedagógusképzés csődje
Vekerdy Tamás gyermekpszichológus szerint a fent vázolt általános vélekedés "totálisan téves, de nem téves a mai magyar viszonyok között".
A magyar pedagógusképzés csődjét mutatja, hogy az általános iskolai tanároknak nem kell értenie a diszlexiás gyermekek neveléséhez - tette hozzá. Márpedig erre fel kell készíteni őket az integrált oktatás bevezetése előtt. Ha mindemellett több gyermeket integrálunk, mint amennyit egy osztályban lehetne, az senkinek nem használ - mutatott rá a gyermekpszichológus.
Õ úgy látja, az integrált oktatás az egyetlen működő modell, a társadalmi szolidaritás és együttműködés "kimunkálásának egyedül lehetséges útja", amit ráadásul Ausztráliától Amerikáig mindenhol alkalmaznak. Ugyanakkor ennek kialakításához idő kell, nem lehet egy rendelettel, egy csapásra megvalósítani - figyelmeztetett.
Idő kell az átalakításhoz
Ugyanakkor már van olyan intézmény Magyarországon, ahol van integrált oktatás: a Gyermekek Háza 1993 óta működik így. Mint azt Lányi Marietta közoktatási szakértő mondta, ehhez olyan környezetet kellett létrehozniuk, ami nem versengésre ösztönzi a tanulókat, hanem egymás segítésére és az egyéni eredmények elismerésére. Az iskola húsz tanárából viszont négyen gyógypedagógusok. A tanároknak pedig meg kellett tanulni a differenciált tanulásszervezést és a gyógypedagógusokkal való együttműködést.
Lányi Marietta úgy látja, meg kell változnia a tananyagközpontú, tekintélyelvű magyar iskolának. Mint mondta, nehezíti a helyzetet, hogy nincsenek megfelelő szakemberek. Ugyanakkor a közoktatási törvény egyértelműen megfogalmazza, hogy a sérült gyerekeknek hány órában kell a gyógypedagógusok által vezetett rehabilitációs foglalkozásokon részt venniük. Referenciaiskolákat kellene létrehozni, ahol meg lehet tanulni a rendszer működését - vélekedett.
A pedagógusok képzéséhez, az átalakításhoz viszont időre van szükség Lányi Marietta szerint is, a fölülről érkező utasítás nem elég.
Hanganyag: Nagy Tamás, Hegedûs Zsuzsa