Magyarországon a bűncselekmények közel 80 százalékát nagyvárosokban, ezen belül is elsősorban a sűrűn lakott városrészekben, lakótelepeken követik el.

Az Országos Kriminológiai Intézet munkatársai két lakótelepen, a békásmegyerin és a Római útin 1500 embert kérdeztek meg arról, hányszor, milyen körülmények között váltak bűncselekmények áldozatává.

Barabás Tünde kriminológus, a kutatás vezetője elmondta: ezek a bűnesetek kisebb horderejűek; a lakók elsősorban betöréseket, utcai lopásokat, bicikli- vagy autólopást említettek.

Windt Szandra szociológus, az intézet tudományos munkatársa hozzátette: ezeken a területeken az alacsony szintű gazdasági aktivitás, és az olyan szociális problémák mint a szegénység vagy a kirekesztettség további társadalmi feszültségeket okoznak, amelyek egy része bűncselekményekben mutatkozik meg.

Az építészeti bűnmegelőzés komplex módszer, magában foglalja a településfejlesztést, táj- és kertépítést, forgalom- vagy színtechnikai megoldásokat, célja pedig, hogy megszüntesse a bűnelkövetés lehetőségeit.

Dallos Endre bűnmegelőzési szakértő arról beszélt: ez a módszer nem alkalmazható minden településtípus esetén, tipikusan nagyvárosokban, főleg a lakótelepek esetében jelenthet jó megoldást.

Része például az utcák és terek kialakítása: a zsákutcák a legkevésbé, míg az átmenő forgalmú utcák a leginkább vonzóak a bűnelkövetők számára. Az építészeti bűnmegelőzés fontos elem a közvilágítás és a terület növényzetének kialakítása - magyarázta a szakember.

A szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy a Magyarországon jelenleg zajló panelprogram többnyire az épületek szigetelésére vagy a fűtési rendszer korszerűsítésére korlátozódik, de nem része olyan biztonságnövelő megoldások alkalmazása, amelyekkel csökkenthető a bűncselekmények száma.