Szabó Lajos elmondta: a kormány eredeti költségvetési célja a pénzügyi egyensúly, a gazdasági növekedés, valamint a szociális biztonság javításának biztosítása volt. A pénzügyi válság azonban a tervezett büdzsé kétszeri módosítására kényszerítette a kabinetet - fejtette ki.
Hangsúlyozta: a jelenlegi helyzetben a kormány legfontosabb feladatai közé a közszféra munkahelyeinek megőrzése, valamint a kis- és középvállalkozások segítése tartozik.
Szabó Lajos kiemelte: a Magyarországra érkező európai uniós támogatások 2009-ben lépik át először az 1.000 milliárd forintos szintet. A szocialista képviselő reményét fejezte ki, hogy az Országgyűlés - közel másfél éves munka után - a közeljövőben elfogadhat egy új szemléletű költségvetési tervezési szabályozást.
Szabó Lajos szerint a költségvetési törvényjavaslat tárgyalása során minden parlamenti pártnak mérlegelnie kell, hogy nincs akkora politikai haszon, amely felérne egy meg nem szavazott költségvetés gazdasági és társadalmi hatásaival.
Hozzátette: Magyarországnak soha nem volt még akkora szüksége egy elfogadott költségvetésre, mint a jelenlegi gazdasági helyzetben.
A költségvetési bizottság kisebbségi véleményét Varga Mihály, a bizottság fideszes elnöke tolmácsolta, aki hangsúlyozta: "ennyire kaotikus vitát" még nem folytatott le a költségvetésről a magyar parlament, mint a mostani. Kiemelte: Magyarország nem pusztán a pénzügyi válság miatt került abba a helyzetbe, hogy immáron a harmadik átdolgozott változattal foglalkoznak a honatyák, hanem az elmúlt hat év gazdaságpolitikája következtében.
Elmondta: napjainkban 17 ezer milliárd forintot tesz ki a magyar államadósság, amely az elmúlt hat év alatt folyamatosan nőtt, a folyamatot végigkísérte az adóteher növekedése is. A legfejlettebb országokat tömörítő OECD rangsorában 2006-ban a harmadik, 2007-ben a második leginkább adóztatott ország voltunk a világon, emellett 2006-ban a világranglistán csupán egyetlen állam, Libanon előzte meg Magyarországot a tekintetben, hogy ott még nálunk is nagyobb volt a GDP-hez mért államháztartási hiány.
Varga Mihály élesen bírálta az IMF-megállapodást is. Elmondta: őszintén be kellene vallania a miniszterelnöknek, hogy mi vezetett az államcsődközeli helyzethez, ami a kormány szerint szükségessé tette az Európai Unióval, az IMF-fel, valamint a Világbankkal készülő hitelmegállapodást. Megjegyezte: az IMF-fel kötendő megállapodás kapcsán egy csoportba kerültünk olyan államokkal, mint Zambia, Sierra Leone vagy Albánia. Arról is szólt a képviselő, hogy illett volna az ellenzéki pártokat is tájékoztatni a hitelmegállapodás feltételeiről. Kérte, hogy az IMF-hitel feltételeit hozza nyilvánosságra a kormányzat.
"Pénzügyi egyensúlyt, gazdasági növekedést és szociális biztonságot kell elérni, ilyen értelemben kell összeállítani a következő évi büdzsét - mondta Varga Mihály. Közvetlenül pedig azt javasolta, hogy a kormány fagyasszon be minden luxuskiadást, szüntesse meg a 4 százalékos különadót, indítsanak kis- és középvállalkozásokat támogató programokat, a társasági adó mértékét állítsák vissza 16 százalékra.
Újabb, hivatalos tájékoztatás Robert Fico állapotáról