"Megszorítások nélküli, növekedéspárti gazdaságpolitika következik" - jelentette ki a miniszterelnök az egészségügyi magánszolgáltatók országos konferenciáján felszólalva.

Hozzátette: az egészségügyben "félfordulat" következett be. A kormányfő elismerte, hogy az ágazat átalakításában a kormány messzebbre kívánt eljutni.

Mint mondta, a ciklus felénél az alapvető gazdaságpolitikai folyamatok sikerrel fejeződtek be. A kormányfő javuló jövedelmi és fogyasztási helyzettel, javuló egyensúllyal, csökkenő inflációval számol.

Változások továbbra is lesznek - folytatta -, de azok már kevesebb konfliktussal járnak és reformértékűek lesznek.

A felelősség közös

Az egészségügyben véghezvitt átalakításokról szólva kifejtette: a kormány az ágazat átalakításában messzebbre akart eljutni, mint ameddig sikerült. Úgy fogalmazott, hogy "nagyon erőteljes, a kormány által képviselt reformmal szemben megszervezett erők mutatták meg magukat, és egy ponton megállították a reformot". Nagy eredménynek nevezte, hogy a társadalom elfogadta azt a szemléletet, miszerint csak érvényes biztosítotti jogviszony esetén lehet a közfinanszírozott ellátásokat igénybe venni.

A felelősség közös - utalt a kormányfő arra, hogy sokan az egészségüket magánügynek tekintik, azonban, ha megbetegednek, közpénzből akarnak gyógyulni. A lakosság többsége megértette, hogy befizetéseivel hozzá kell járulnia a "közös kasszához" ahhoz, hogy ha szüksége van rá, a szolidaritás elve alapján kapjon ellátást.

A kormányfő annak a véleményének adott hangot, nem szolgálja az ország érdekét, hogy az egészségügyben nem tudtak minden átalakítást véghez vinni.

Mindegy, milyen tulajdonban van a szolgáltató

Filozófiai problémaként említette a magán- és közfelelősség összehangolását, azt, hogy milyen szerep hárul a magánszolgáltatókra és a köztulajdonban lévő ellátókra. Mint mondta, meg kell teremteni e két szereplő egyensúlyát, mert alapjába véve az embereknek mindegy, hogy milyen tulajdonban van a szolgáltató, ha attól minőségi ellátást kapnak.

Gyurcsány Ferenc kitért arra, hogy Magyarországon nagyon sok más területen komoly innovációt nyújt a magánszféra, és a magánszolgáltatók érzékenyebbek a minőségre, a hatékonyságra és a fenntarthatóságra. Azt is látni kell azonban - fejtette ki -, hogy az egészségügy, "természetéből" adódóan, soha nem lesz igazán szabadpiaci.

A magánérdekek ellen megnyilvánuló politikai hangulatkeltésről azt mondta: nem tesz jót az ágazatnak, mert a magánérdeknek nagy szerepe van az egészségügy megújításában. Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: "az önző pártpolitikának hátrébb kell vonulnia. Azt kell mondani a pártpolitikusoknak, hogy kórházak helyett pártházakba tessék menni, és azt kell mondani, az egészségügy átpolitizálása helyett találjanak más játékszert, ha nem bírnak magukkal".

A kormányfő nyugalmat szeretne

A fejlesztési pénzekről szólva Gyurcsány Ferenc közölte: a pályázatok elbírálásánál azonos megítélés alá kell esniük a magánszolgáltatóknak és az állami, önkormányzati ellátóknak.

Véleménye szerint az Egészségbiztosítási Alap többlete a reformok egyik nagy eredménye; úgy vélte, arra kell törekedni, hogy azt az ágazatban tartsák. A biztosítottak pénzét nem lehet az államháztartási hiány csökkentésére fordítani - tette hozzá.

A kormányfő végezetül kifejtette: a következő időszakra nyugalmat szeretne, ami nem egyenlő a semmittevéssel. A jövőben arra kell törekedni, hogy csökkenjen a konfliktusok és gyarapodjon a megoldások száma.

Székely Tamás egészségügyi miniszter a konferencián kifejtette: megegyezés született arról, hogy a Humán Egészségügyi Magánszolgáltatók Egyesülete és a minisztérium közötti kapcsolatot meg kívánják erősíteni, ezért együttműködési szerződést írnak alá a közös munkáról.

A tárcavezető megerősítette, hogy június 30-ig a kormány elé terjeszti az egészségbiztosítási reformelképzeléseket.