A feladatot, ami rám hárult a reformból, gyakorlatilag elvégeztem. Amikor az új biztosítási rendszer részeként az OEP átalakul egy olyan hivatallá, amely az E-alapot kezeli majd és a fejkvótákat osztja ki, akkor ott már nem egy olyan gazdasági tapasztalatokkal rendelkező emberre lesz szükség, amilyen én vagyok, hanem olyanra, aki inkább a közigazgatásban jártas.

Ki lehet az utódja? Több név felmerült, így például Bartucz Attila korábbi OEP-szóvivőé, Székely Tamás volt főigazgató-helyettesé, vagy Pálfalvi András jelenlegi főigazgató-helyettesé.

Mind a három említett szakember nagyon jól ismeri az OEP-et, így szóba jöhetnek. De mem szeretnék találgatni.

Többen bírálták, mert annak tudatában távozott, hogy az OEP 2009-től úgyis megszűnik.

Nem igazán értem ezeket a bírálatokat. Az új biztosítási rendszerben az OEP is lehetett volna egy nagyon sikeres biztosító. Ez persze nem azt jelenti, hogy a mostani irány, amerre elindult az egészségbiztosítási szektor, ne lenne jó, helyes irány. Ha az OEP egy másik, állami hivatallá alakul, és nem egy biztosítóvá, akkor ennek vezetését egy olyan személynek kell végeznie, aki nálam sokkal jobban ismeri a közigazgatást, jobban tudja, hogyan kell egy állami hivatalt kialakítani, megszervezni.

Az új rendszerben az OEP hogyan lehet sikeres?

Még nem dőlt el pontosan, mi lesz az OEP utódjának a feladata. A jelenlegi koncepció szerint a fő szerepe a fejkvóták szétosztásában lesz.

Nemzeti kockázatkezelő alap lesz...

Pontosan. A másik fontos feladata, hogy a rendszer működését garantálja abból a szempontból is, hogy elszámolóként működik majd. Továbbra is a Pénztár utódja lesz az, ahova a jelentéseket elküldhetik, és amelyik a biztosítókon keresztül az elszámolásokat végzi. Ugyanakkor fontos szerepe lesz abban is, hogy biztosítsa a kötelező társadalombiztosítási jelleget; biztosítsa, hogy Magyarországon a teljes lakosság része legyen az egységes egészségbiztosítási rendszernek, ne legyenek olyanok, akik kiesnek, és olyanok se, akik potyautasokká akarnának válni.A kormánypártok által felvázolt egészségbiztosítási reform minden elemével egyetért?

Teljes mértékben. Az egészségbiztosítás területén paradigmaváltásra van szükség.

Bár még a biztosítási reform nem minden részlete ismert, van gyenge pontja a rendszernek?

A koncepció valóban nincs véglegesítve, vannak részletkérdések, amelyekben vita van. A fő szempontokat, vagyis, hogy minőség, hatékonyság, kiszámíthatóság kell a rendszerben, az utóbbi néhány évben nem sikerült biztosítani. Úgyhogy nincs miért azt gondolnom, hogy az egybiztosítós rendszer jó az országnak.

Hogyan értékeli a munkáját?

A munkát, ami rám hárult a reformok részeként, elvégeztem, de nem mindenben voltam sikeres. Például volt olyan biztosított, akinek nem tudtuk biztosítani a gyógyszert, vagy a kezelést, amire szüksége lett volna. Tudom, sok esetben nincs is bizonyos betegségre gyógymód, ennek ellenére én ezeket minden alkalommal egyéni kudarcként éltem meg.

Hogyan sikerült a jogviszonyok rendezése?

Februárban-márciusban 1,1 millió rendezetlen jogviszonyról beszéltünk. Az ellenőrzés áprilisban indult, mára fele annyian vannak, akiknek gond van a biztosításukkal. Reményeim szerint ez a szám a következő 2-3 hónapban még néhány százezerrel csökkeni fog. Heti 10 ezer fővel tisztul a rendszer... Fontos eredmény, hogy sok járulékfizető megjelent a rendszerben, és fontos az is, hogy ezáltal az egységes társadalombiztosítási jelleg megerősödik.Mire hívná fel azoknak a szakértőknek a figyelmét, akik az új egészségbiztosítási modell bevezetéséhez kapcsolódó törvénytervezet szövegén, vagy az új rendszer előkészítésében vesznek rész?

A legfontosabb cél az, hogy az egészségbiztosítási rendszer önjáró legyen. Azt kell elkerülni, hogy folyamatos kézi beavatkozással működjön. Ha értelmes keretrendszert tudunk kialakítani, akkor a rendszer önjáró lesz.