A koalíciós feszültség jól látszik a május 15-én az országgyűlés elé terjesztett villamos-energia törvényen is - állapítja meg elemzésében a Századvég Alapítvány.
A jogszabály 2008. január elsejétől megszünteti az eddigi kevert piaci modellt, és helyébe egy "névleg tisztán versenypiaci modellt" állít.
Eszerint megszűnik a Magyar Villamos Művek Zrt. kizárólagos nagykereskedői engedélye, így a fogyasztók és a kereskedők szabadpiaci körülmények között szerezhetik be a villamosenergiát.
A jogszabálytervezet szerint megszűnik a hatósági ár is, ehelyett egy szociálisan meghatározott tarifarendszer alapján számolják ki az áram árát. A Századvég szerint ez mindenképp az árak növekedéséhez vezet majd.
A koalíciós ellentét a szervezet szerint abból fakad, hogy az SZDSZ teljesen piaci alapon szervezte volna újjá a szektort, az MSZP viszont az ellátásbiztonságra és az árstabilitásra koncentrált.
Ebből egy ösztövér megoldás született - állítja az alapítvány, hiszen a törvény úgy hajt végre piacnyitást, hogy eközben beismeri, hogy nem adottak a liberalizáció feltételei.
A Századvég úgy látja, a legnagyobb problémát az úgynevezett hosszú távú megállapodások felbontása jelenti. A jogszabály ugyanis ettől kapacitásbővítést vár, a szervezet viszont állami eszközökkel ösztönözné a termelést.
Az elemzésből kiderül, a magyar kormány Brüsszel és Washington haragját is kiváltotta azzal, hogy az uniós külpolitikával szemben az oroszokhoz közeledett.
A tanulmány rámutat, a különutas politikának kézzel fogható jele volt, hogy a miniszterelnök korábban az orosz Kék áramlat nevű gázvezeték mellett tette le a voksát, szemben az EU által támogatott Nabuccóval.
Ha ilyen tévéje van, ne legyen annyira nyugodt!
