Infostart.hu
eur:
389.61
usd:
338.51
bux:
121718.08
2026. március 28. szombat Gedeon, Johanna

Budapest: újabb délibábok a láthatáron

Uniós forrásból újítják fel várhatóan a Szabadság hidat és a Margit hidat. A Fővárosi Közgyűlés elfogadta azt a programot, amely szerint a két híd rekonstrukciójára, valamint a csepeli gerincút és a külső kerületi körút egy-egy szakaszának megépítésére mintegy 22 milliárd forintos uniós támogatást kaphat idén és jövőre a főváros.

A programot pénteken tárgyalja a régiós tanács, majd még júliusban kormányhatározat születik róla, amely alapján megnyithatják az uniós pénzcsapot.

A két híd és a két út mellett a kiemelt beruházások között szerepel a 4-es metró és az 5-ös metró első ütemének építése, valamint az 1-es és a 3-as villamos meghosszabbítása, ám ezeket a projekteket az unió más forrásból támogatja várhatóan.

Erre a három beruházásra összesen 340 milliárd forintos támogatásra számít Budapest az unió közlekedésfejlesztési alapjából. Ezeknek a projekteknek a támogatásáról is nyáron születik döntés.

A programterv a fentiek mellett két további csoportba osztja a következő két évben uniós támogatással elindítható beruházásokat.

Az egyikbe azok tartoznak, amelyekhez egyelőre nincs meg a beruházási költség 20 százalékát kitevő fővárosi önrész, de előteremthető még idén.

Ebben a csoportban található a kerékpáros hálózat fejlesztése, egy úgynevezett autóbusz-korridor kialakítása Rákoskeresztúr és az Örs vezér tere között, a Római-parti gát megépítése, vagy például a Budapest Szíve program első üteme.

A másik csoportban a fővárosi tulajdonú vállalatok, például a BKV által megvalósítandó beruházások találhatók. Ide tartozik a 2-es és a 30-as villamos összekötése, vagy a 42-es és a 47-es villamos vonalának meghosszabbítása. A beruházások várhatóan még idén vagy jövőre elindulhatnak.

A programot a városatyák egyhangúlag szavazták meg, az ellenzék főleg azt kifogásolta, hogy a szerda estig készülő előterjesztést csak az utolsó pillanatban vehették kézbe.
 

Hanganyag: Tenczer Gábor

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Repedések a jólétben – 20 jel, hogy ez a Németország már nem az a Németország

Repedések a jólétben – 20 jel, hogy ez a Németország már nem az a Németország

Németország hosszú ideig a kiszámíthatóság országa volt. Stabil árak, erős ipar, növekvő életszínvonal. 2019 óta azonban egy új korszak kezdődött, amelyben ezek az alapok meginogtak. A változás nem egyetlen válság eredménye, hanem több, egymást erősítő folyamat következménye. Ez a cikk húsz konkrét példán keresztül mutatja meg, hogyan változik meg egy gazdasági nagyhatalom.

Dulakodás Orbán Viktor beszéde alatt Győrben, forrósodik a kampány

Győrben már a beszéd előtt elszabadultak az indulatok. Az egymásnak feszülő kormánypárti és ellenzéki csoportok között dulakodások alakultak ki, transzparenseket téptek ki egymás kezéből, miközben a skandálások és sértő bekiabálások egyre erősödtek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.30. hétfő, 18:00
Nagy Dávid
a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pártigazgatója, választási listavezetője
Európa újrafegyverkezése nemcsak pénznyelő: az IMF szerint a gazdaságot is húzhatja

Európa újrafegyverkezése nemcsak pénznyelő: az IMF szerint a gazdaságot is húzhatja

Az Európai Unió újrafegyverkezése nemcsak biztonságpolitikai kényszer, hanem gazdasági tényező is: a védelmi kiadások rövid és középtávon érezhetően támogathatják a növekedést, még ha közben növelik is a költségvetési terheket és az államadósság-kockázatokat. Az IMF egy friss elemzése ugyanakkor arra jut, hogy ebből a többletköltésből nem minden tagállam profitál egyformán, mert a hatás nagyban függ az importfüggőségtől, a fiskális mozgástértől, az állami beruházások hatékonyságától és attól is, hogy mire megy el a pénz. Magyarország számára mindez azért különösen fontos, mert bár nem tartozik az uniós védelmi költés legnagyobb szereplői közé, földrajzi helyzete, védelmiipari kapcsolódásai és exportkitettsége miatt akár haszonélvezője is lehet az európai fegyverkezési hullámnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×