Átlagosan 9,2 százalékkal emelkedtek az ivóvíz- és csatornadíjak az állami tulajdonú víziközmű-szolgáltató társaságoknál. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az ország több mint egymillió lakosa számára az ivóvíz-szolgáltatás díjai 7,6 százalékkal, a csatornaszolgáltatásé pedig 12,5 százalékkal nőttek.

Az országban hat vízműtársaság van állami tulajdonban és mintegy 400, döntően önkormányzati tulajdonú üzemeltető működik, saját díjemelési hatáskörrel.

Üdülési csekk

Bővült az üdülési csekkek felhasználási lehetősége. Az új szabályozás szerint az üdülési csekket a pihenést és üdülést biztosító eddigi területeken kívül egészségmegőrzésre, betegségmegelőzésre és szabadidősport-szolgáltatások igénybevételére is fel lehet használni.

Tavaly a gazdálkodók már 600 ezer munkavállalónak biztosítottak üdülési csekket, 280 ezer ember pedig szociális szempontok alapján kapott ilyen utalványt.

Az összesen több mint 25 milliárd forint értékben felhasznált csekkek 80 százalékát szállással összefüggésben, és más, ehhez kapcsolódó szolgáltatásokra vették igénybe. Az üdülési csekkek rendszerét 1939-ben, Svájcban alakították ki, Magyarország 1998-ban vette át a módszert.

Személyi jövedelemadó

Az idén nem változtak a személyi jövedelemadó kulcsai, de a 18 százalékos kulccsal adózó sávhatár 1 millió 550 ezer forintról 1 millió 700 ezerre emelkedett; az e fölötti rész után kell 36 százalékos adót fizetni.

Január 1-jétől megszűnt, illetve változott számos adókedvezmény. Az egyik legfontosabb változás, hogy eltörölték a szellemi tevékenységhez, a felnőttképzéshez és a számítógép-beszerzéshez, valamint a lakáscélú hitelekhez kapcsolódó adókedvezményt.Határátkelők

Januártól csak egy ellenőrzésre kell megállni a járműveknek a román-magyar határállomásokon. A Csanád-Kiszombor, Nagylak, Varsánd-Gyula, Tornya-Battonya, Szalonta-Méhkerék, Bors-Ártánd és Pete-Csengersima határátkelőkön az utasokat csak a fogadó ország területén ellenőrzik.

Az Érmihályfalva-Nyírábrány, a Székelyhíd-Létavértes, a Csanálos-Vállaj határátkelőnél kizárólag magyar területen ellenőrzik az utasokat.

A határőrség tájékoztatása szerint az év első 10 hónapjában mintegy 13 millióan léptek át a magyar-román határátkelőhelyeken, az utasok 80 százaléka a 2 ország állampolgára volt.

Dohánytermékek behozatala

Továbbra is fennmarad az import dohánytermékek jövedéki ellenőrzése a román határszakaszon annak ellenére, hogy Románia már az Európai Unió tagja - közölte a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának szóvivője.

Sipos Jeno hozzátette: ennek az az oka, hogy az unióhoz újonnan csatlakozó Románia és Bulgária 2010-ig átmeneti mentességet kapott a közösség által előírt minimális jövedéki adószint bevezetése alól, ezért ott átmenetileg alacsonyabb lehet a cigarettafélék fogyasztói ára, mint az unió többi tagországában.

Az országgyűlés döntése értelmében a magyar-román határon az utasoknak nyilatkozniuk kell az általuk hozott cigaretta mennyiségéről. Jövedéki adót csak 200 szálnál nagyobb mennyiség esetén kell fizetni. A szóvivő elmondta, hogy az idén a román határátkelőhelyeken 3 millió szál cigarettát foglaltak le, míg a régióban összesen 4,3 milliót.

Határon túliak támogatása

2007-től hatékonyabb támogatási rendszer segíti a határon túli magyarokat, miután átalakul az intézményrendszer. Danks Emese kormányszóvivő korábban elmondta: az év végén megszűnt a Határon Túli Magyarok Hivatala, valamint a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal.

Mindkét szervezet feladatát a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkársága vette át. Ezzel egy időben létrejött a Szülőföld Alap Iroda, és átalakultak a határon túli magyar közalapítványok is.

A szervezeti átalakításokkal az Illyés Közalapítvány a Szülőföld Alapba, a Határon Túli Magyar Oktatásért Közalapítvány az Oktatásért Közalapítványba, míg az Új Kézfogás Közalapítvány a határon túli magyarságot érinto gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési programok lebonyolítására létrehozott gazdasági társaságba olvadt be.Gázártámogatás

Január 8-áig lehet benyújtani a gázártámogatási kérelmet ahhoz, hogy már a februári számlán megjelenjen a támogatás összege. Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter korábban arról számolt be, hogy csütörtökig több mint 750 ezer gázár támogatási igény érkezett a Magyar Államkincstárhoz; ez jóval kevesebb, mint a fele a kormány által várt mennyiségnek.

Hozzátette: sokan hiányosan küldték el a kérelmeket; a kért adatokat pótolni kell. Az új támogatási rendszerben a legrászorultabbaknak akár 11 százalékkal is csökkenhet a földgázfogyasztás költsége, a piaci árat megfizetők pedig legfeljebb 62 százalékos emelésre számíthatnak. A támogatás határát a jövedelem alapján szabták meg: az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem lehet több a nyugdíjminimum három és félszeresénél.

Nyugdíjkorrekció

A nyugdíjkorrekciós program alapján januártól felzárkóztatják a rendszerváltás előtt megállapított járandóságokat; a változtatás csaknem 580 ezer nyugdíjast érint. Az 1988 előtt nyugdíjba vonult nők 5, a férfiak 3 százalék korrekciós emelést kaptak.

A minimálnyugdíj 26.830 forintra emelkedett, és a legtöbb ehhez igazodó rendszeres támogatási forma is növekedett. A nyugdíjkorrekciós program 27 milliárd, a minimálnyugdíj és a kapcsolódó járadékok emelése 97 milliárd forint terhet jelent a költségvetésnek.

Számviteli törvény

Több ponton módosult a számviteli törvény. A parlament által decemberben módosított törvény részletesen meghatározza, hogy a társaságok pénzkezelési szabályzata milyen minimum-követelményeket tartalmazzon. Rögzíteni kell a pénzforgalom lebonyolításának rendjét és a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárást.

Módosult a vállalkozó fogalma, és kiegészült az üzletszerűen, nyereség- és vagyonszerzés céljából tevékenységet végző non-profit gazdasági társasággal, szociális szövetkezettel, iskolaszövetkezettel és európai szövetkezettel.

További változás, hogy a lekötött tartalék feloldását az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni. A módosítások szerint az új információkat is be kell mutatni az éves jelentés kiegészítő mellékletében.

4

Januártól 29 ezer forinttal többet kell fizetni a kamionosoknak az éves autópálya használatért, így a matricákért mától 219 ezer forintot kell fizetni. A D1-es kategóriában, a személyautók és motorkerékpárok 4 napos díja - a nyári szezont leszámítva - továbbra is 1.170 forint lesz.

A május 1-je és a szeptember 30-a közötti időszakban 1.530 forint lesz a 4 napos matrica. A D1-es heti matricák 2.550 forintba kerülnek, viszont a haviakat változatlanul 4.200 forintért lehet megvásárolni. Az éves díj 200 forinttal emelkedik és 37.200 forint lesz. A díjfizetést továbbra is az Állami Autópálya Kezelő Zrt. ellenőrzi.

Munkaügyi központok

Mostantól az eddigi húsz - megyei, fővárosi - munkaügyi központ helyett hét regionális intézmény irányítja a helyi szociális és munkaügyi feladatokat. Az álláskeresők a regionális központok honlapjain kereshetik a helyi híreket, és a megyei információkat.

Az eddigi országos szakmai irányító intézmény mostantól Foglalkoztatási és Szociális Hivatal néven, szociális és rehabilitációs feladatokkal is foglalkozik, illetve az országos és az ágazati társadalmi párbeszédet segíti szakértőkkel és infrastruktúrával.

A hét régiós központ Szombathelyen, Székesfehérváron, Pécsett, Budapesten, Békéscsabán, Nyíregyházán és Miskolcon lesz.