Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

A vendéglátósok is beleszólást kérnek az éttermi feketelistába

Beleszólást kér az éttermi feketelista alakításába a Magyar Vendéglátók Ipartestülete. Az ÁNTSZ honlapján vezetett listára olyan vendéglők kerülnek fel, amelyek bizonyítottan ételmérgezést okoztak. A vendéglátósok érdekképviselete azonban attól tart, hogy esetleg vétlen vendéglátóhely is felkerülhet. Az ÁNTSZ járványügyi osztályvezetője szerint ugyanakkor egy szakértői bizottság a garancia arra, hogy csak a bizonyítottan vétkes cégek kerülnek fel a feketelistára.

"Van egy egyezségünk az ÁNTSZ-szel, hogy még mielőtt valaki felkerül a listára, szakmailag egyeztetik ezt az ipartestülettel" - mondta az InfoRádiónak Háber Tamás, hozzátéve, hogy ez az első körben nem történt meg, de remélik, hogy legközelebb már megkérik a szakmai véleményezést.

A Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint ezt a beleszólási jogot önvédelemből kérik.

Úgy vélik ugyanis, hogy előfordulhat: olyan vendéglátóhelyek is felkerülnek a listára, amelyek esetében nincs bizonyíték arra, hogy vétkesek a náluk előforduló ételmérgezésért. A feketelistára került éttermek pedig akár tönkre is mehetnek.

"Nyilvánvaló, hogy egy vendéglátó egység nem rendelkezik mikrobiológiai ellenőrzési lehetőségekkel. Márpedig a legtöbb esetben nem a vendéglátó egységen belüli fertőzési veszély a legnagyobb, hanem általában a szállítás következtében juthatnak be olyan fertőző anyagok, vagy következhet be minőségromlás a termékekben, amelyek az üzletben később elszaporodva különböző gondokat okozhatnak" - vélekedett Háber Tamás.

ÁNTSZ: "csak a csont nélküli esetek kerülhetnek fel"

Az ÁNTSZ járványügyi osztályvezetője szerint ugyanakkor csak a "csont nélküli esetek" kerülnek fel a listára, azok, amelyek valamilyen szakmai szempontból nem állják meg teljes biztonsággal a helyüket, nem kerülhetnek rá.

Ócsai Lajos szerint ezt úgy tudják garantálni, hogy egy külön, a Tisztifőorvosi Hivatal, az Országos Epidemiológiai Központ, valamint az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet munkatársaiból álló szakértői bizottság dönt a listáról.

Az osztályvezető hozzáette: minden ételfertőzést alaposan kivizsgálnak. A laboratóriumi tesztek során azt is vizsgálják, hogy honnan származik a kórokozó, hogy került az ételbe, hol szaporodott el és miért nem pusztult el.

Az ételmérgezési esetekben ráadásul jegyzőkönyv készül, amelybe a vendéglátóhely vezetőjének esetleges tiltakozás is bekerül, és ezt is vizsgálják - derült ki Ócsai Lajos szavaiból.

Az ÁNTSZ illetékese megjegyezte: egyáltalán nem annyi ételfertőzés van Magyarországon, mint amennyi a listára felkerül.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×