Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

'56 üzenete: morál és erkölcs nélkül nem lehet jövőt építeni

Volt ahol közösen, volt ahol külön emlékeztek a pártok az 1956-os forradalomra az 50. évforduló alkalmából. Kazincbarcikán az elmúlt 16 évhez hasonlóan közösen koszorúztak a politikai szervezetek, Debrecen polgármestere azonban beszédében furcsának nevezte, hogy ma azok is emlékeznek, akik 50 éve a barikád másik oldalán álltak.

Kecskeméten csaknem ezren vettek részt a város önkormányzatának ünnepi megemlékezésén, amelyet az 1956-os emlékhelynél rendeztek. Zombor Gábor polgármester azt mondta: az iskolában ellenforradalomról, zavargásokról és csőcselékről beszéltek, de otthon, kisebb közösségben megismerhette a valóságot, amely a szabadságharcról és a hősökről szólt. A pártok és civil szervezetek koszorúzásánál az MSZP, az SZDSZ és a Fiatal Baloldal képviselőit többen kifütyülték.

Az ötven évvel ezelőtti forradalomra emlékeztek Győrött is. A megemlékezésen Borkai Zsolt polgármester emlékeztetett a mártírokra, a bebörtönzöttekre, a meghurcoltakra és az idegenbe üldözöttekre. Mint mondta: azokon az októberi napokon minden zsarnok megtanulhatta, hogy a népet csak ideig-óráig lehet becsapni, megfélemlíteni. Az ünneplők megkoszorúzták az 1956-os emlékművet és Szigethy Attilának, a Dunántúli Nemzeti Tanács egykori elnökének emléktábláját.

Csakúgy, mint a rendszerváltozás óta mindig, most is együtt koszorúztak a pártok Kazincbarcikán a BorsodChem elődjét, a Borsodi Vegyi Kombinátot építő magyar rabokra és német hadifoglyokra emlékezve. A több mint ezer hadifogoly 1950 és 1953 között dolgozott a vegyi üzem építkezésén, munka közben nyolcan vesztették életüket, holttestük soha nem került elő.

Emlékművet adtak át az 1956-os forradalom tiszteletére Komáromban. A szabadságharcost ábrázoló szobor talapzatán tépett plakát idézi fel Nagy Imre alakját. A szobor leleplezése után az ünnepség résztvevői a Béke Szállónál megkoszorúzták Komárom 56-os mártírja, Ács Lajos emléktábláját, aki 18 évesen részt vett a harcokban, majd a forradalom leverése után Kádár János elleni felkelést szervezett. 21 éves korában, 1959-ben kivégezték.

Az 1956-os forradalom Miskolcon elesett hősei emlékművénél kezdődött meg az esemény 50. évfordulójára rendezett ünnepség a Borsod-Abaúj-Zemlén megyei székhelyen 1956 miskolci történéseit korhű ruhába öltözött fiatalok elevenítették fel, majd az önkormányzat, politikai és társadalmi szervezetek, pártok képviselői koszorúzták meg az emlékművet.

Együtt ünnepelték Debrecenben az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének 50. évfordulóját, valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának 17. évfordulóját a város közéletének szereplői.

Az egyetem központi épületének aulájában együttes ülést tartott a Debreceni Egyetem szenátusa, Debrecen önkormányzata és Hajdú-Bihar megye közgyűlése. Nagy János rektor arról beszélt, hogy Debrecenben a budapesti eseményeket is megelőzve fogalmazták meg követeléseiket az egyetemi fiatalok, majd hozzájuk csatlakozott a város munkássága, diáksága és vér nélkül győzött a forradalom. Megemlékezett arról is, hogy Debrecenben dördültek el először a fegyverek: az ÁVH-s sortűznek két halottja, három súlyos és három könnyű sérültje volt.

"Morál és erkölcs nélkül nem tudunk jövőt építeni, ez 1956 egyik legfontosabb üzenete" - mondta Kósa Lajos, Debrecen polgármestere a város főterén rendezett ünnepségen, ahol előzőleg meggyújtották a forradalmi emlékezés lángját.

Kósa Lajos szerint, ha mi, mai magyarok belenézünk a tükörbe, amit '56 tart elénk, akkor nagyon ferde képet látunk, s ezért nem a tükör, vagyis '56 a felelős, hanem magunkat kell hibáztatni. Utalt arra, hogy az 1956-os forradalmat annak az MSZMP-nek a hívására verték le az oroszok, amely jogutódja volt az MDP-nek, s amelynek jogutódja a mai MSZP.

A szónok furcsa helyzetnek nevezte, hogy most azok is emlékeznek, akik akkor a barikád másik oldalán voltak. "Itt vannak közöttünk, nehéz ezzel megbékélni" - tette hozzá Kósa Lajos, aki szerint a magyar demokrácia egyik legnagyobb pártja nem volt még képes szembenézni a múltjával.

Címlapról ajánljuk

Sulyok Tamás ismét szembemegy Magyar Péterrel, nem mond le

Semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni az alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatot, amely szerint megszűnne a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása - jelentette ki a magyar köztársasági elnök a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap honlapján vasárnap megjelent interjúban.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Vitézy Dávid közlekedési és beruházás miniszter Facebook-videóban számolt be róla, hogy a kormány elkezdte a korábban megkötött autópálya-koncesszió átvilágátását. A miniszter elmondta, hogy a 35 évre megkötött, 24 ezer milliárdos szerződésből az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak. Magyar Péter miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a Tisza-kormány nevében benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslat 12 pontot tartalmaz, köztük a képviselők háromciklusos időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítését. A módosítás emellett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt hozna létre, csökkentené a sarkalatos törvények számát, és visszanevezné a vármegyéket megyékre. Cikkünk folyamatosan frissül a kormány legfrissebb döntéseivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×