Míg a kelet-közép-európai országok fővárosaiban egy átlagkeresetű polgárnak 15-20 évig is spórolnia kell egy lakás megvásárlásához, a Lajtán túl ez az időszak átlagosan 4-5 év.

170 ezer forintos keresettel számolva egy csepeli panellakásra három évig, egy nagyméretű, frekventált helyen lévő luxuslakásra 100 évig kell spórolnia egy átlag magyarnak, az átlagos megtakarítási idő Budapesten körülbelül 20-25 év.

250 kilométerre nyugatra már 3 év alatt lakáshoz juthat egy átlagkeresetű osztrák. Bécsben - noha a belvárosi lakásokért 1,5-2 millió forintot is kérhetnek négyzetméterenként - havi 630 ezer forintnak megfelelő eurót keresnek az emberek átlagosan, és egy 90 négyzetméteres, régebbi építésű lakásra sem kell várni 5-6 évnél tovább.

Más a helyzet Írországban, ahol ugyan több mint félmillió forintnak megfelelő euró az átlagbér, de a lakásárak itt a legmagasabbak Európában - mondta az InfoRádiónak Gerő András az otthon Centrum vezérigazgató-helyettese. A szakember kijelentette, hogy Dublinban 25-30 év kell egy áltagos lakás megvásárlásához.

London a világ egyik legdrágább fővárosa, egy brit fiatal mégis jóval előbb, 10-17 év alatt juthat itt lakáshoz, mint ír társa Dublinban, ráadásul itt az átlagbér is egyharmadával magasabb, mint Írországban.

A párizsi lakásárak - Budapesthez hasonlóan - rendkívül nagy szórást mutatnak, a belvárosban nem ritka például a 2 millió forintos négyzetméterár sem.

Prágában 20-40%-kal többért lehet panelt venni, mint Budapesten, és a cseh főváros történelmi központjában a négyzetméterárak az egymillió forintot is elérhetik, a budapestinél valamivel magasabb fizetéseknek köszönhetően egy cseh fiatalnak körülbelül 11-14 évig kell csak spórolnia, hogyha lakást szeretne venni hitel felvétele nélkül.