Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

Budapest, a (közepesen) udvarias város

Egy felmérés szerint New York a világ legudvariasabb városa, míg az emberek Bombayben a legkevésbé jól neveltek. Budapest a 35 várost magában foglaló listán a 11., párhuzamosan Madriddal, Prágával és Béccsel, megelőzve Londont, Párizst, vagy Amszterdamot.

Nem is olyan rég New York még az agresszív és türelmetlen taxisofőrökről volt híres, ám a jelek szerint az amerikai város sokat változott: a Reader's Digest magazin felmérése szerint jelenleg New York a világ legudvariasabb helye.

Ed Koch volt polgármester szerint a város a 2001. szeptember 11.-i terrortámadás óta sokat változott, elsősorban azért, mert az ott élők rájöttek: az élet rövid.

Budapest mint Madrid, Prága és Bécs

A lista második helyén Zürich, a harmadikon Toronto található.
Budapest (Madriddal, Prágával és Béccsel holtversenyben) a 11. helyen található. A régióból Zágráb és Varsó megelőzi a magyar fővárost, ám Ljubljana és Bukarest jóval mögé szorult.

A világ legudvariatlanabb városa a felmérés szerint Bombay, nem sokkal Bukarest mögé szorulva. A kutatást végzők szerint Európa legfaragatlanabb városában az ajtók kinyitása, a másik segítése és az eladók udvariassága nem része a kultúrának.

A horvátországi Zágrábban - amely a lista előkelő negyedik helyén végzett - nagyon segítőkészek az emberek, csakúgy mint Stockholmban, ahol elsősorban a bolti eladók segítőkészek.

Még a csalók is udvariasak

A szintén negyedik helyezett brazíliai Sao Paulóban még a törvényt megkerülők is udvariasak. A Reader's Digest munkatársa éppen napszemüveget akart vásárolni egy illegális árustól, amikor megjelentek a rendőrök. Az eladó - mielőtt eltűnt volna a hatóság elől - egy gyors köszönömöt még elrebegett a vásárlóknak.

A másik véglet Moszkva. A csupán 42 százalékot szerzett (és ezzel a 30. helyen található) orosz fővárosban egy asszony, miután nem volt hajlandó megfogni az ajtót, kijelentette: "Nem vagyok ajtónálló. Nem az én dolgom megfogni az ajtót. Siessenek, ha nem akarják, hogy magukra csapódjon!".

A közhiedelemmel ellentétben Ázsia sem az udvariasságáról sem híres. Hong Kong kivételével minden tesztelt város a lista utolsó harmadában végzett.

A teszt egyébként bebizonyította, hogy a 40 év alattiak a legudvariasabbak, míg a legdurvábbak a 60 év fölötti férfiak. Utóbbiak közül többen azzal érveltek, hogy semmi kedvük a modern, független nőket támogatni, különösen nem kinyitni előttük az ajtót.

{{keretes_cim}}

1 New York (80 százalék)
2 Zurich (77)
3 Toronto (70)
4= Berlin (68)
4= São Paulo (68)
4= Zagreb (68)
7= Auckland (67)
7= Warsaw (67)
9 Mexico City (65)
10 Stockholm (63)
11= Budapest (60)
11= Madrid (60)
11= Prague (60)
11= Vienna (60)
15= Buenos Aires (57)
15= Johannesburg (57)
15= Lisbon (57)
15= London (57)
15= Paris (57)
20 Amsterdam (52)
21= Helsinki (48)
21= Manila (48)
23= Milan (47)
23= Sydney (47)
25= Bangkok (45)
25= Hong Kong (45)
25= Ljubljana (45)
28= Jakarta (43)
28= Taipei (43)
30= Moscow (42)
30= Singapore (42)
32 Seoul (40)
33 Kuala Lumpur (37)
34 Bucharest (35)
35 Bombay (32)


KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×