Még az Orbán-kormány vezette be 2022-ben a kamatstopot a gyorsan emelkedő kamatok miatt. Először a változó kamatozású jelzáloghitelekre, később már a legfeljebb 5 éves kamatperiódusú nem kamattámogatott jelzáloghitelekre is vonatkozott. Az intézkedéssel a kamatszámítás alapjául szolgáló referencia kamatot a 2021 októberi szinten rögzítették – emlékeztet Palkó István, a Portfolio vezető elemzője.

„Ez nem engedte, hogy 10 százalék fölé emelkedjen jóval a kamatszint a legzűrösebb időszakokban, és most is inkább 4-5-6 százalékon van ezeknek a lakáshiteleknek a kamata, ahhoz a 6-7-8 százalékhoz képest, ahol lennie kellene abban az esetben, hogyha engedné a kormány érvényesülni a piaci folyamatokat.”

Az Orbán-kormány korábban félévente hosszabbította meg a kamatstopot. Áprilisban már a választás után azonban hatályon kívül helyezte a kötelező alkalmazásának korábbi végdátumát, azaz már nincs rögzítve, hogy mikor szűnik meg. Júniusban a Tisza-kormány bejelentette, hogy szeptember 30-ával felülvizsgálják, és ha lehet, kivezetik az intézkedést. Hétfőn ugyanakkor az Országgyűlésben Boda Nikoletta, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a fideszes Witzmann Mihály kérdésére válaszolva azt mondta a kormány nem tudott megegyezni a bankokkal, így a kamatstop egyelőre változatlan feltételek mellett fennmarad.

Palkó István úgy értesült, hogy a két fél álláspontja nagyon távol állt egymástól.

Mint mondta: „piaci információink szerint a bankoknak az volt az álláspontja, hogy minden érintett esetében vezessék ki a kamatstopot, és speciális megoldást nyújtsanak annak a mintegy 10-20 ezer sérülékeny hiteladósnak, akinek túlzott tehernövekedést jelentene a kamatstop eltörlése. A kormány álláspontja viszont az volt, hogy nem szabad a kamatstopot megszüntetni egy az egyben mindenki esetében, hanem a nagy többség számára is fenntartotta volna, egészen addig, amíg egy bizonyos szint alá nem csökken a referenciakamat, ahol már nem jelent akkora adósságtörlesztési sokkot a háztartásoknak a kamatstop kivezetése.”

Palkó István szerint még csak azt sem tudni, mikor lesz újabb tárgyalás a felek között. A helyzetet nehezíti, hogy korábban több bank is az Alkotmánybírósághoz fordult a kamatstop miatt – teszi hozzá az elemző. Aki szerint „azt nem lehet tudni pontosan, hogy az Alkotmánybíróság mikor tűzi a napirendjére a kamatstop kérdését, de elképzelhető, hogy most erre is vár még a kormány, tehát megvárja az Alkotmánybíróság döntését.”

A kamatstop jelenleg 200 ezer hitelszerződést érint, és eddig mintegy 500 milliárd forint veszteséget okozott a magyarországi bankoknak.