Kókayné Lányi Marietta a győri Széchenyi István Egyetemen kiemelte, hogy a tehetséggondozás az oktatás minden területén fontos.

Közölte: a gyerekek a legtöbb időt a tanórákon töltik, így úgynevezett befogadó környezet kialakítása esetében „nem kell arról gondolkodnunk”, hogy egy gyermek halmozottan hátrányos helyzetű, tehetséges, sajátos nevelési igényű és átlagos, vagy tehetséges, sajátos nevelési igényű. Befogadó környezet esetén „ezeket a kategóriákat talán elfelejthetjük, és azt mondjuk, hogy legyen olyan a közoktatás, ami valóban gyermekközpontú” – fogalmazott.

Hozzátette, mindez nem zárja ki azt, hogy legyenek különböző szervezett tehetséggondozó programok, több helyen, több formában.

Sipos Imre, közoktatásért felelős helyettes államtitkár nyitóelőadásában arról beszélt, hogy 2009 és 2025 között mintegy 22 ezer projektet támogattak a Nemzeti Tehetség Programban mintegy 45 milliárd forint értékben, idén csaknem 4,8 milliárd forint áll rendelkezésre.

A pályázatok közül négy programot érintve tavasszal már döntöttek mintegy 1200 pályázat támogatásáról 1 milliárd 950 millió forint értékben, és folyamatban van, hogy az érintettekhez kerüljön a támogatás – jelezte.

Tájékoztatása szerint három programnak a szakértői értékelése zajlik, ezek elsősorban felsőoktatási programokat érintenek, közöttük a STEM Akadémia tehetséggondozó programot vagy a szakkollégiumok tehetséggondozó programjait.

Sipos Imre kitért arra, hogy a Nemzeti Tehetség Program 2028-ban lejár, de bízik abban, hogy 2028 után is folytatódni fog.

A Magyar Tehetséggondozó Társaság 36. alkalommal hirdette meg szimpóziumát, amely ezúttal A tehetséggondozás jövője - értékek, kihívások, együttműködések címet kapta.