A kínai döntésre közvetlenül a tervezett holdküldetés startja előtt került sor, és bár a részletes indoklás elmaradt, a kínai űrügynökség szerint nem teljesültek a fellövéshez szükséges feltételek. A háttérben egy közeledő trópusi vihar is állhatott.

A halasztás komolyabb következményekkel járhat, mint egy szokásos néhány hetes csúszás, a Hold déli pólusán ugyanis rendkívül fontosak a fényviszonyok. A Nap nagyon alacsonyan jár a horizont felett, ami megnehezíti a leszállást és a tájékozódást. Emiatt a következő indítási lehetőség előtt akár teljesen újra kell számolni a röppályát és a leszállási paramétereket.

Mindez pozícióba hozhatja az amerikaiakat – jegyzi meg a South China Morning Post című hongkongi lap. A Hold déli pólusa ugyanis a jelenlegi űrverseny egyik legfontosabb stratégiai célpontja. Itt találhatók olyan kráterek, amelyek feneke soha nem kap közvetlen napfényt. A hőmérséklet -200 C fok körül alakulhat, és ezekben az örökké sötét üregekben vízjég maradhatott fent. A kínai Chang'e 7 küldetés célpontja a Shackleton kráter környéke.

A sziklás, rendkívül veszélyes területen még senki sem hajtott végre sikeres leszállást. Kína azonban nemcsak hagyományos holdjárót küldene ide, hanem egy különleges, kis rakétahajtóművekkel felszerelt, úgynevezett ugráló szerkezetet is, amely képes lenne bejutni a sötét kráterekbe.

Ilyen, kifejezetten az örökké árnyékban lévő holdi területek felderítésére tervezett eszközt korábban még nem használtak. A kínai küldetés sikere esetén nemcsak azt próbálnák megállapítani, hogy van-e jég a Hold felszíne alatt, hanem azt is, hogy milyen formában.

Korábbi amerikai kísérletek szerint a vizsgált holdi anyag akár 5-10 százaléka is lehetett víz. A jég azonban valószínűleg nem egy tiszta és összefüggő rétegben található, hanem a holdporral, az úgynevezett regolittal keveredve. Márpedig a víz lehet a Hold meghódításának kulcsa.

Megtisztítva ivóvízként szolgálhatna a jövőbeli holdbázison, de hidrogénre és oxigénre is bontható. Vagyis egyszerre lehetne belőle rakéta-üzemanyag és belélegezhető oxigén. A Hold ezáltal egy nap akár a Naprendszer első üzemanyagtöltő állomásává is válhatna.

Kína az elmúlt csaknem 20 évben látványos eredményeket ért el a Chang'e programmal, a mostani halasztás azonban felkavarja az új űrversenyt. A szakértők szerint Kína továbbra is komoly esélyes, de az Egyesült Államok időt nyerhet. Az amerikaiak saját, a Blue Origin által fejlesztett holdi küldetését 2027 elejére tervezik.

A tét pedig nem egyszerűen az, hogy ki érkezik elsőként a Hold déli pólusához. Aki először tud működő eszközöket odatelepíteni, stratégiai előnybe kerülhet a jövő holdi erőforrásainak felhasználásában is.