A The Lancet Regional Health – Europe folyóiratban megjelent tanulmány szerzői 1980 és 2024 között vizsgálták az európai uniós országokban az átoltottsági arányokat hét oltás –

• DTP,
• hepatitis B,
• Haemophilus influenzae b,
• kanyaró,
• pneumococcus,
• gyermekbénulás,
• rubeola

– esetében. Bár a vizsgált teljes időszak során a legtöbb országban növekedés volt megfigyelhető, a legutóbbi részletes elemzések negatív tendenciák túlsúlyát jelezték,

mindössze néhány ország - köztük Magyarország, Luxemburg, Dánia, Portugália, Franciaország, Olaszország, Lettország, Málta és Lengyelország - mutatott növekvő tendenciát az antigének több mint felénél

– írták a kutatók. Megállapításuk szerint 2019 óta 16 országban legalább négy vakcina esetében csökkent az átoltottság. Ezek közé az országok közé tartozik Bulgária, Ciprus, Írország, Hollandia, Románia és Svédország is, ahol azonban az utóbbi években mind a hét oltás felvétele csökkenő tendenciát mutatott.

A 2024-es adatok alapján Luxemburgban és Portugáliában mind a hét oltóanyagnál elérték a legalább 95 százalékos átoltottságot. „Magyarország azon antigének esetében érte el a 95 százalékos vagy annál magasabb átoltottságot, amelyekre vonatkozóan rendelkezésre álltak adatok, a hepatitis B és a pneumococcus elleni oltásokra vonatkozó adatok ugyanis nem voltak elérhetők” – olvasható a tanulmányban.

Belgium, Franciaország és Lettország a hét antigén közül hat esetében ért el 95 százalékos vagy annál magasabb átoltottságot. Ezzel szemben Románia valamennyi antigénnél 80 százalék alatti átoltottságot jelentett, Észtországban pedig 80 százalék körüli értékeket mértek.

Az oltási arányok csökkenése a kutatók szerint 2019 és 2022 között kezdődött, egybeesve a koronavírus-járvánnyal és közvetlen utóhatásaival. Megállapításuk szerint a visszaesés hátterében az állhat, hogy a világjárvány fennakadásokat okozhatott a gyermekkori védőoltások beadásában.

A kutatók felhívták a figyelmet, hogy az átoltottsági arányok csökkenése a nyájimmunitást és az egyéni védettséget is nagyobb kockázatnak teszi ki. A tanulmány szerzői hangsúlyozták, hogy „a folyamat megfordításához nemzetközi, nemzeti és közösségi szintű intézkedésekre van szükség”.