Infostart.hu
eur:
376.78
usd:
316.68
bux:
129690.3
2026. február 9. hétfő Abigél, Alex
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek informális ülésére érkezik a Puskás Arénában 2024. november 8-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Botrány az olasz miniszterelnökre hasonlító templomi freskó miatt

Olaszországban felháborodást váltott ki, hogy egy templomi restauráció egyik freskója sokak szerint megszólalásig hasonlít Giorgia Meloni miniszterelnökre. Az ügyből állami szintű vizsgálat lett és a kormányfő több napos hallgatás után végül maga is reagált.

Váratlan politikai botrányt robbantott ki Itáliában egy fővárosi templom frissen restaurált freskója.

Az angyalfigura Róma egyik legrégebbi templomában: a hívők és a sajtó szerint a San Lorenzo in Lucina, azaz a Szent-Lőrinc templom kerubja feltűnően hasonlít Giorgia Meloni olasz miniszterelnökre.

A felfedezés nyomán egyházi és állami vizsgálat indult, a bazilika pedig zarándokhellyé vált – ezúttal nem vallási, hanem politikai okokból.

Egy látszólag ártalmatlan művészeti restaurálás nyomán feltűnt

„Meloni-angyal” képei gyorsan bejárták az olasz sajtót, az ügy pedig rövid idő alatt műemlékvédelmi témából állami szintű nyomozássá terebélyesedett.

A szóban forgó ábrázolás egy mellékkápolnában található, nem messze a főoltártól. A kerub egy térképet tart a kezében, és egy térdelő alak fölé magasodik – ez a részlet különösen érzékennyé tette az ügyet.

Az alak ugyanis II. világháború után, mindössze 34 napig uralkodó, II. Umberto olasz király (gúnynevén: a Májusi király) mellszobra előtt jelenik meg, akit a monarchia bukása után száműztek az országból.

Olaszország a második világháborút követően, népszavazáson vetett véget a királyságnak, részben azért, mert az uralkodóház együttműködött Benito Mussolini fasiszta diktatúrájával.

Egy angyal, túl sok jelentéssel

A vitatott kerub eredetileg a 2000-es jubileumi év alkalmából készült, amikor a bazilika egyik homlokzati kápolnáját felújították, és ekkor került be II. Umberto mellszobra is.

A mostani botrányt azonban a 2023-ban kezdődött újabb restaurálás robbantotta ki, amelyre az épületet ért vízkárok miatt volt szükség. A felújítás után sokak szerint az angyal arca „megváltozott” – és immár kísértetiesen emlékeztet az ország jelenlegi kormányfőjére.

Ez különösen kényes kérdés, mert Giorgia Meloni jobboldali pártja, az Olaszország Fivérei, történelmi gyökereit tekintve a Mussolini utáni politikai hagyományból nőtt ki. Így egy olyan szent térben megjelenő, látszólagos politikai utalás, amely azt sugallja, hogy az angyal mintegy „hódol” a monarchia jelképe előtt, sokak számára elfogadhatatlan jelkép – írta az Independent.

Vizsgálatok, tömeg és politikai érzékenység

A fotók megjelenése után a római egyházmegye és az olasz kulturális minisztérium is azonnali vizsgálatot rendelt el. A minisztérium egy különmegbízottat, Daniela Porrót küldött a helyszínre, hogy megállapítsák, mi volt az eredeti ábrázolás, és történt-e tudatos beavatkozás a restaurálás során.

„A restaurálás előtt egy átlagos kerub volt ott, ma pedig az ország legnagyobb hatalommal bíró nőjének arca” – írta a La Reppublica liberális lap, azaz a Melonival szemben álló táborhoz húzó újság.

Kihasználta a témát az ellenzéki Öt Csillag Mozgalom is, amely közölte: „a művészet és a kultúra nem lehet a propaganda vagy más eszköze, függetlenül attól, hogy az ábrázolt arc valóban a miniszterelnöké vagy sem”.

Mindeközben a bazilika – amely Róma egyik elegáns terén, nem messze a Spanyol lépcsőtől áll, és amelyet Sixtus pápa szentelt fel 440-ben – hirtelen a figyelem középpontjába került. Tömegével látogatják a hívők és a turisták, hogy lefotózzák az angyalt, nem ritkán megzavarva a miséket is.

Kénytelen volt megszólalni az érintett is

Giorgia Meloni néhány nap hallgatás után igyekezett bagatellizálni az ügyet. Közösségi oldalán egy nevető-síró emoji kíséretében azt írta: „Nem, egyáltalán nem nézek ki úgy, mint egy angyal.”

A helyi plébános, Daniele Micheletti atya, elismerte a hasonlóságot, de jelentéktelennek nevezte azt, hangsúlyozva, hogy a műalkotásokban gyakran használtak élő modelleket.

Példaként Caravaggiót és Michelangelót említette, akik saját koruk valós szereplőit vitték be bibilai tematikájú műveikbe.

Micheletti ugyanakkor hangsúlyozta: a templom tulajdonosa nem az egyház. Ebben igaza van, az épület a belügyminisztérium tulajdona, így a tárca és nem a plébános felel az állagmegőrzésért.

A restaurátor, Bruno Valentinetti tagadta, hogy Melonit használta volna modellként, és azt állította, csupán az eredeti, általa 2000-ben készített festményt állította helyre. Szerinte a hasonlóság „a szemlélő fejében létezik”.

Az egyházat különösen felzaklatta az ügy

A római helynök (a püspök vagy más elöljáról joghatóságát gyakorló pap), Baldassare Reina bíboros azonban jóval kevésbé volt elnéző.

Ő egyházi vizsgálatot indított, és élesen bírálta azt az álláspontot, amely szerint egy politikai vezető ábrázolása beleférne a templomi művészetbe. Az egyházmegye közleménye szerint „a vallásos művészet képei nem használhatók fel politikai vagy egyéb, idegen célokra; rendeltetésük kizárólag a liturgikus élet és az imádság szolgálata.”

A vizsgálatok jelenleg azt próbálják feltárni, hogyan nézett ki pontosan a kerub a 2000-es évek elején – és hogy a mostani hasonlóság puszta véletlen, művészi túlértelmezés, vagy tudatos lépés a megosztó történelmi múlttal rendelkező Itáliában. Egyébként a 15 ezer követővel rendelkező La Pagina dell'Arte X-fiók ki is posztolt egy képet a régi angyalról, amely nem hasonlít a „Meloni-változatra” – azt sugallva, hogy tudatos volt a döntés.

Címlapról ajánljuk

Elemzők: Orbán Viktor kockázatos időszakra számít, a Tisza programjában nehezen megvalósítható pontok is vannak

Szombaton újabb háborúellenes gyűlést tartottak a Digitális Polgári Körök, ezúttal Szombathely volt a helyszín, ahol ismét beszédet mondott a miniszterelnök. Aznap Magyar Péter bemutatta a Tisza Párt Működő és emberséges Magyarország című programját. A kormányfő beszédét és az ellenzéki párt programismertetőjét Pálfalvi Milán, a Nézőpont Intézet elemzője, valamint Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke értékelte.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Valakik őrületes összeget toltak befektetésekbe – Kiderült, kiknek a kezében van a magyar államadósság

Valakik őrületes összeget toltak befektetésekbe – Kiderült, kiknek a kezében van a magyar államadósság

Tavaly is taroltak a befektetési alapok a hazai megtakarítási piacon, a közel 2300 milliárd forintos gyarapodásukkal zsinórban már a harmadik éve hajtották a magyarok pénzügyi befektetéseinek növekedését, míg az állampapírok valamelyest veszítettek a súlyukból – derül ki a Magyar Nemzeti Bank 2025-ös értékpapír-statisztikáiból. A számok mögé nézve azonban láthatjuk, hogy szó sincs arról, hogy a magyarok "kiszerettek volna" az állampapírból: tavaly is növelték a névértékes állampapír-állományukat, igaz, hogy a gazdaságirányítás ambiciózus terveitől jócskán elmaradó tempóban. A magyar állampapírok piacán ezáltal enyhén mérséklődött a belföldi lakosság részesedése, miközben a legnagyobb finanszírozónak jelenleg egyértelműen a külföld tekinthető.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×