Infostart.hu
eur:
386.6
usd:
331.78
bux:
120200.8
2026. január 14. szerda Bódog
Nyitókép: Forrás: Pixabay.com

Magyar tulajdonú földeket akar elkobozni a szlovák állam

A súlyosan magyar ellenes Beneš-dekrétumokra hivatkozva földterületek kisajátításával próbálkozik Szlovákia.

Szlovákiában a még mindig érvényben lévő Beneš-dekrétumokra hivatkozva akarta elkobozni az állam azokat a másfél millió euró értékű földterületeket, melyeken most a Pozsonyt elkerülő körgyűrű áll. Az indoklás szerint a telkek egykori tulajdonosa magyar volt, ezért a dekrétumok értelmében konfiskálni kellett volna a tulajdonát. A bíróság azonban az egykori tulajdonos, pontosabban annak örökösei javára döntött az állammal szemben. A döntés azonban nem jogerős.

A pozsonyi 2-es számú járásbíróság október 13-án elutasította a Szlovák Földalap által beadott keresetet, amelyben az alap azt állította, néhány, a fővároshoz tartozó Pozsonypüspöki közigazgatási területén lévő rendkívül értékes ingatlan az államot illeti meg azokkal a magányszemélyekkel szemben, akik azt megörökölték. Az üggyel a pozsonyi Új Szó napilap foglalkozott részletekbe menően.

A lap szerint a földalap azzal érvelt, hogy

az örökösök felmenői magyarok voltak, így a második világháború után el kellett volna kobozni a mezőgazdasági tulajdonukat.

A szóban forgó földterületek ma hozzávetőlegesen másfél millió eurót – azaz mintegy 610 millió forintot – érnek, hiszen a szlovák fővárost elkerülő autópálya alatt vannak. Az elsőfokú bírósági döntés nem jogerős, a földalap jogorvoslati kérelmet adhat be. Az alap új igazgatója, Ján Marosz azonban még nem döntött, fellebbeznek-e, szerinte az intézmény előző vezetése idején bizonyos érdekcsoportok a Beneš-dekrétumokat használták hivatkozási alapnak arra, hogy az érdekeiket érvényesítsék. Az új igazgató szerint a kérdéses perek közül sokat el sem kellett volna kezdeni. Ján Marosz úgy véli, az egész ügy egy bizonyos csoport érdekeit szolgálta ki, akik hasznot húztak abból, hogy az ő embereik ülnek a földalapnál.

A szóban forgó földterület örököseinek ügyvédje, Tomáš Plank szerint a földalap előző vezetése azzal érvelt, hogy Géhry Terézia, a telkek egykori tulajdonosa, védencei felmenője biztosan magyar volt, ezért rá is vonatkozott a vagyonelkobzás, melyet a második világháború után megszületett Beneš-dekrétumok alapján rendeltek el, kollektív bűnösnek kikiáltva ezzel a magyarokat és a németeket. Az ügyvéd azonban elmondta, a tárgyaláson valójában nem derült ki, hogy az illető hölgy magyar, esetleg német vagy más nemzetiségű volt-e, de ha még erre fény is derült volna, a Szlovák Földalapnak akkor is fel kellett volna mutatnia egy olyan elkobzási határozatot, amelyet egykor Géhry Terézia nevére állítottak ki. De ilyet a levéltári kutakodások során nem találtak.

Az örökösök ma már Magyarországon, Mosonmagyaróváron élnek.

A család tagjai ugyanis a 20. század második felében fokozatosan külföldre költöztek. Ennek azonban nincs köze a csehszlovákiai magyarokat sújtó kitelepítéséknek, magánjellegű okok miatt költöztek át a határ túloldalára. Az örökösök ügyvédje azt is elmondta, összesen öt olyan ügyet képvisel, melyek során az ingatlanokat megöröklő magánszemélyektől a földalap a Beneš-dekrétumokra hivatkozva akarta elkobozni a tulajdonukat. Ötből három esetben már született ítélet, mindhárom alkalommal az örökösöknek adott igazat a bíróság.

Címlapról ajánljuk
Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

A magyar uniós forrásokhoz való hozzáférésről szóló tárgyalások gyakorlatilag befagytak, mivel az Európai Bizottság a magyar választásokig ezekben a kérdésekben nem kíván döntést hozni – mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt Brüsszel az orosz–ukrán konfliktusban elfoglalt pozíciójáról, de jure és de facto hadviselésről, miként a Mercosur-megállapodással és a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos magyar álláspontról is.

Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek, az enyhülés után visszatér a havazás

Az Európát és Magyarországot jelenleg érintő havas, hideg időjárást nem rendkívüli esemény okozza, hanem több, egymással összefüggő légköri folyamat együttállása – hangsúlyozta az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az InfoRádióban. Kovács Erik szerint az átmeneti, enyhébb, ködös napok után erőteljes, szibériai hideg levegő érkezik ismét, éjszakai és nappali fagyokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Kevesen hiszik el, ami az amerikai gazdaságban történik

Kevesen hiszik el, ami az amerikai gazdaságban történik

Az elmúlt hónapokban szinte mindenki ugyanazt a sztorit árazta: a tavaly őszi munkaerőpiaci megtorpanás után az amerikai növekedés óhatatlanul hűl, a Fed pedig előbb-utóbb kénytelen lesz alkalmazkodni. Ebbe a keretbe a piac kényelmesen bele tudta rendezni a következő lépéseit. Csakhogy az utóbbi hetekben több, első ránézésre “mellékes” adat érkezett, amelyek együtt már nem illenek ebbe a képbe. Ha egymás mellé tesszük őket, egy teljesen más forgatókönyv rajzolódik ki, és ez nem csak a kamatvárakozásokról szól, hanem arról is, hogy a részvénypiac mit fog félreérteni a következő hónapokban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×