Infostart.hu
eur:
359.25
usd:
305.8
bux:
136332.64
2026. május 6. szerda Frida, Ivett
A pusztítás nyomai Kijevben egy orosz légitámadást követően 2025. szeptember 28-án. Az ukrán hatóságok közlése szerint a fővárost ért támadásban legkevesebb négy ember életét vesztette.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Zelenszkij szerint a Kreml is célpont – nem maradt el az orosz válasz

A Kreml illetékeseit nem izgatja az ukrán elnök figyelmeztetése, miszerint jobb, ha megtudják, hogy hol vannak az óvóhelyek. Volodimir Zelenszkij a Kijevet és Zaporizsjét ért súlyos orosz légicsapások után beszélt erről a hétvégén. Időközben Ukrajna kitartóan támadja az orosz olajfinomítókat, ami miatt fejadagokat vezettek be és jócskán megdrágult az üzemanyag.

A hétvégén négy ember halt meg egy Kijevet ért, 12 órán át tartó orosz rakétatámadásban. A helyszínen készült képsorok tanúsága szerint Borscsahivka kerületben teljesen összeomlott egy többemeletes lakótömb, más magasabb épületek ablakai pedig betörtek.

A légiriadó idején a lakosok az óvóhelyekre menekültek, miközben rakéták és lelőtt drónok darabjai csapódtak be.

Volodimir Zelenszkij vasárnap „vadállatinak” minősítette a támadást, azt állítva, hogy azt 500 drónnal és 40 rakétával hajtották végre. Az ukrán elnök a Telegramon ezután Donald Trump amerikai elnök felhívásának támogatására szólított, miszerint le kell állítani minden orosz importot. Hozzátette: országa mindent megtesz, hogy megzavarja az orosz energiaexportot.

Csapás érte az ország délkeleti részén található Zaporizsje városát is: egy iskola megrongálódott, egy többemeletes lakóház kigyulladt, hétfőn pedig már 49 sebesültről beszéltek.

Vasárnap a lengyel légtérben járőröztek a lengyel és a holland NATO-gépek, miközben a földön német személyzet által kezelt Patriot légvédelmi rendszert riadóztattak, ami a szövetség egységét volt hivatott demonstrálni.

Oroszországban közben egy nyugdíjas nő és az unokája vesztette életét egy, az Ukrán Fegyveres Erők (VSzU) számlájára írt dróntámadás nyomán. Andrej Vorobjov, a moszkvai régió kormányzója szerint hétfőre virradó éjszaka négy drónt sikerült lelőni, Kolomna és Voszkreszenszk felett, a két áldozatot azonban nem sikerült kimenteni egy kigyulladt lakóházból. Az orosz média szerint az ország régióiban az éjszaka összesen 84 ukrán drónt lőttek le, annak említése nélkül, hogy hányat nem sikerült és hány talált célba.

Közben a Kreml továbbra is magabiztosan állítja, hogy nyerésre áll a háborúban, és visszautasította Volodimir Zelenszkij figyelmeztetését, miszerint „jobb lesz, ha az orosz kormányilletékesek megtudják, hogy hol vannak az óvóhelyek”; az ukrán elnök ugyanis az Axios híroldalnak nyilatkozva jelezte: az orosz hatalmi központok, így a Kreml is, potenciális célpontok.

Dmitrij Peszkov erre reagálva megjegyezte: „Zelenszkij, az immár kenyéradó gazdái szerepét játszó európaiaknak akarja megmutatni, hogy milyen bátor katona... közben napról napra romlik a helyzet Ukrajnában, és romlik a tárgyalási pozíciója”. Arra a kérdésre, hogy milyen válaszlépést tenne Moszkva, ha az orosz hatalom központját támadás érné, úgy válaszolt: „jobb inkább nem is beszélni róla” – idézte az orosz elnöki szóvivő szavait a Reuters.

A nyugati sajtó arról tudósított, hogy az ukránok fokozták az orosz olajfinomítók elleni csapásokat: például a múlt héten a krasznodári régióban, az Afipszkij elleni akció már a harmadik volt az idén a telephely ellen. A Moscow Times szerint augusztus óta öt olajfinomítót bénítottak meg az ukránok, 17 százalékkal csökkentve az orosz finomítási kapacitást, ami valamivel több, mint napi 1 millió hordót jelent.

A Kommerszant orosz üzleti lap arról írt, hogy 10 százalékkal esett a benzin előállítási kapacitás és Oroszország-szerte 300 benzinkút zárt be. Közben sok térségben 10-20 literes fejadagot vezettek be, miközben 40-50 százalékkal drágult az üzemanyag.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Visszaadható-e a látás? Szemátültetés még nincs, de a génsebészet nagyon fejlődik

Visszaadható-e a látás? Szemátültetés még nincs, de a génsebészet nagyon fejlődik

Az orvostudomány már sok szervünk átültetésére képes, a szemet azonban egyelőre nem tudják átültetni, viszont magyar kutatók is dolgoznak olyan génsebészeti fejlesztéseken, amelyek millióknak adhatják vissza a látás vagy az életlátás képességét. Erről Nagy Zoltán Zsolt Széchenyi-díjas szemész professzor, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

Május 9. az új ciklus kezdőnapja – itt a teljes menetrend, máris van egy kifogás

Szombaton alakul meg az új Országgyűlés, kétharmados többségében tiszás politikusokkal, jelentős kisebbségbe szorult Fidesz- és KDNP-frakciókkal, valamint egy 6 fős Mi Hazánk-frakcióval. Közzétették a parlamenti napirendi javaslatot is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
Miért akadozik az ipari energiatárolás Magyarországon?

Miért akadozik az ipari energiatárolás Magyarországon?

Csapó Dániel, a Planergy consulting üzletágvezetője az ipari napelemek és akkumulátorok helyzetét értékelve rámutatott, hogy bár a támogatási programok felgyorsították a telepítéseket, a piac egyelőre nem vált önfenntartóvá, a Vállalati Jedlik Ányos program iránti érdeklődés pedig messze elmaradt a várttól. A szakember bemutatta a DimenSim szimulációs szoftvert, amely adatalapon segít optimálisan méretezni napelemes és akkumulátoros rendszereket, és egy mintaprojekten keresztül szemléltette, hogy energiatárolóval kiegészítve a napenergia-beruházásokat jelentős költségmegtakarítás és drasztikusan rövidebb megtérülési idő érhető el. Csapó hangsúlyozta, hogy a következő ciklus várhatóan azokat a projekteket jutalmazza majd, amelyeket piaci alapon terveznek meg, és a támogatásra csak kiegészítésként tekintenek. Ha érdekel az energetikai és a mesterséges intelligencia szinergiája, akkor ott a helyed a legújabb AI in Energy konferenciánkon! Most még EARLY BIRD jegyáron kerülhetsz be, ide kattintva.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×