Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Robert Fico szlovák miniszterelnök érkezik a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartandó találkozójára a moszkvai Kremlben 2025. május 9-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Makszim Semetov

Kemény megszorítások várnak Szlovákia lakóira

A nadrágszíj összehúzására kényszeríti a szlovákokat az újabb konszolidációs csomag, amelytől jövőre 2,7 milliárd eurós megtakarítás vár a Fico-kormány. A kabinet célja, hogy Szlovákia elkerülje a túlzott eladósodást és megőrizze pénzügyi stabilitását.

Ladislav Kamenický szlovák pénzügyminiszter bemutatta a jövő évi, harmadik konszolidációs csomagot. A kormány összesen 2,7 milliárd eurós megtakarítást tervez, huszonkét intézkedéssel igyekezve csökkenteni a költségvetési hiányt a GDP 4,2–4,3 százalékára. A miniszter hangsúlyozta: az ország hitelminősítésének megőrzése a cél, hogy ne nőjenek a kölcsönfelvételi költségek. A helyzetet ugyanakkor nehezíti a lassuló gazdasági növekedés, a kereskedelmi háborúk és az energiaárak emelkedése.

A csomag egyik fő pillére az állami kiadások visszafogása. Az állam saját működésén 1,3 milliárd eurót spórolna. Ennek részeként

befagyasztják az állami alkalmazottak fizetését – kivéve az orvosokét és a tanárokét –, valamint csökkentik a hivatalnokok számát, összevonnak hivatalokat, visszafogják a járműbeszerzéseket és a működési költségeket.

Az önkormányzatok is részt vesznek a takarékoskodásban: a települések tíz, a megyék pedig tizenöt százalékos bevételcsökkenéssel számolhatnak.

A másik pillér a bevételek növelése, vagyis az adóemelés.

A 44 ezer eurós bevételig alkalmazott 19 százalékos személyi jövedelemadó fokozatosan emelkedik:

a 60 ezer eurót meghaladó jövedelem után 30 százalékot, 75 ezer euró fölött pedig 35 százalékot kell majd befizetni az államnak. A képviselők adója külön is nő, tíz százalékponttal. A kormány 206 millió eurós többletbevételt remél az adóemelésből.

Drágábbak lesznek az édességek, fagylaltok és sós snackek is, mivel e termékek esetében az áfakulcs 19-ről 23 százalékra nő

– ettől 91 millió eurós bevételt vár az állam. Emelkednek a szerencsejátékokra vonatkozó illetékek, valamint a nem életbiztosítás jellegű biztosításokra kivetett adó is, ami magasabb casco- és lakásbiztosítási díjakat jelent majd.

Változik a betegszabadság rendszere is: a munkáltatók a betegség első 14 napjára fizetik a bért, a Szociális Biztosító csak a 15. naptól veszi át a terhet.

A munkanélküli segély összege fokozatosan csökken: az első három hónapban marad az 50 százalékos szint, a hatodik hónapban azonban már csak az átlagbér 20 százalékát fizetik ki.

A vállalkozókra is több megszorítás vár. A minimális járulékalap az átlagbér 60 százalékára nő, ami havi többletkiadást jelent. A kezdő vállalkozások járulékbefizetési mentessége 12 hónapról 6 hónapra csökken. A céges autók áfalevonási lehetősége a felére csökken, ha azokat magáncélra is használják. A kormány a munkaszüneti napok számát is csökkenti: november 17., január 6. és május 8. munkanappá válik, és megszűnik az ünnepnapi boltzár is.

Peter Pellegrini köztársasági elnök szerint aggasztó, hogy a pénzügyminiszter által bemutatott konszolidációs csomag közel hárommilliárd eurót tesz ki. Úgy fogalmazott: tavaly még egymilliárdról beszéltek, mostanra ez a háromszorosára nőtt, ami szerinte arra utal, hogy valami nincs rendben. Az államfő attól tart, hogy a megszorítások még jobban visszafogják a szlovák gazdasági növekedést, amely idén mindössze 0,4 százalékos lehet, és akár recesszióba is fordulhat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×