Az Európai Bizottság szerint a visszafogott teljesítmény okai közé sorolható a nemzetközi kereskedelmi bizonytalanság és az amerikai vámok hatása mellett a költségvetési megszorítások sora is. A kereskedelem idén még jól alakult, jövőre viszont az export csökkenésére számítanak, különösen az autóiparban, amely erősen függ az amerikai piactól. A háztartások fogyasztását továbbra is fékezheti az áfaemelés és a fiskális szigorítás, bár az uniós források és a védelmi beruházások élénkíthetik a befektetéseket.

A munkaerőpiac feszes marad, de a foglalkoztatás növekedése lassulhat: a munkanélküliség 2025-ben 5,4 százalékra, 2026-ban és 2027-ben 5,6 százalékra emelkedhet Szlovákiában. Az infláció jövőre 4,2 százalék körül alakulhat, majd lassan mérséklődik. A költségvetési hiány ugyan csökkenhet 2026-ig, de 2027-ben ismét emelkedni fog a védelmi kiadások és az uniós projektek társfinanszírozása miatt.

Miközben a gazdasági kilátások óvatosak, egy friss felmérés arról árulkodik, hogy a szlovák lakosság jelentős része elégedetlen az ország jelenlegi helyzetével. A Focus ügynökség kutatása szerint a szlovákiai lakosok egyharmada úgy gondolja,

jobb lenne az élet, ha 1989-ben nem bukott volna meg a kommunizmus.

A válaszadók 41 százaléka ezzel nem ért egyet, 26 százalék pedig bizonytalan.

A politikai preferenciák erősen befolyásolják az emberek véleményét. A Robert Fico miniszterelnök vezette Smer szavazóinak több mint a fele szerint a kommunista rendszer jobb életkörülményeket biztosítana, és a kisebbik kormánypárt, a Hlas támogatói között is magas azok aránya, akik így gondolják.

A parlamenten kívüli Republika és a Magyar Szövetség választói körében szintén többségben vannak a kommunizmus hívei. Ezzel szemben a Szlovák Nemzeti Párt, valamint az ellenzéki pártok szavazóinak többsége úgy látja, rosszabbul élnének, ha az ország nem váltott volna rendszert.

Erős generációs különbségek is látszanak. A 24 év alatti fiatalok csupán 7 százaléka gondolja úgy, hogy a kommunizmus jobb lett volna, míg a 65 év felettiek körében ez az arány 48 százalék. A két adat együtt azt mutatja: miközben Szlovákia gazdasága a következő években csak lassan kapaszkodhat felfelé, a társadalom egy része – részben a jelenlegi gazdasági bizonytalanságok miatt – nosztalgiával tekint a múltba.