A franciáknál nagy hagyományuk van a tüntetéseknek, tiltakozásoknak, amelyek gyakran erőszakosabbak a más nyugat-európai országokban megszokottaknál. A nyitóképünkön például a nagy 2023-as párizsi tiltakozások látszanak, amikor a nyugdíjrendszer reformja ellen tünttetek. Most valami hasonlóra készülnek rejtélyes ismeretlenek.

„Bloquouns tout”, azaz „Zárjunk le mindent!” Ezt a Franciaország szeptember 10-től kezdődő totális blokádjára felszólító tiltakozást egy körülbelül húszfős civil csoport szervezi, amely szerintük független pártoktól és szakszervezetektől. Az interneten gyorsan lendületet kapott a felhívás, fordításban olyan hashtagekkel, mint 2025. szeptember 10. Ezekkel már több millióan találkoztak a TikTokon, a Facebookon és a Telegramon.

A felháborodás közvetlen kiváltó oka Francois Bayrou kormányfő 2026-ra tervezett költségvetése, amely 43,8 milliárd eurós megszorítást irányoz elő.

A legnagyobb vitát két nemzeti ünnep eltörlése, a nyugdíjak befagyasztása és az egészségügyre szánt források ötmilliárd eurós csökkentése váltotta ki.

A kormány szerint ugyanakkor vészesen dagad az állam költségvetési hiánya, a pénzügyminiszter nemrég azt is felvetette: lehet, hogy IMF-mentőcsomagra lesz szükség – ami példátlan. Egy hasonló próbálkozással már elbukott korábban a mindössze 90 napig kormányzó Michel Barnier.

A szerveződő radikális tiltakozás közepette a politikai helyzet is gyorsan változik: szeptember 8-án bizalmi szavazás vár Bayrou kormányára, amelyet, elődjéhez hasonlóan, szinte biztosan elveszít. Ha pedig bukik a kabinet, a tiltakozás akár még nagyobb lendületet is kaphat. Ahogy történészek fogalmaztak: „Ha a kormány megbukik, az emberek úgy érezhetik, hogy az utcán kell politizálni.”

A mozgalom követelései között szerepel a nagy láncok, az Auchan, az Amazon és a Carrefour bojkottja, a közszolgáltatásokba való masszív állami befektetések, az állásleépítések leállítása és a szabadnapok megőrzése. Az ellenállás formái között említik

az üzletek mellett a nagyobb bankok bojkottját, a hivatalok békés elfoglalását és a fogyasztás teljes megtagadását: „Nem vásárolunk, nem dolgozunk, otthon tartjuk a gyerekeinket – egyetlen erőnk a teljes bojkott.”

A tiltakozás hangneme sokaknak a 2018-as sárgamellényes mozgalmat idézi, amely szintén közösségi oldalakon indult, és széles társadalmi elégedetlenséget fejezett ki.

Ugyanakkor a „Blokkoljunk mindent” szlogent – a kezdeti szélsőjobbos támogatás után – főként baloldali szavazók támogatják: egy augusztusi felmérés szerint a résztvevők 69 százaléka a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon pártjára szavazott a legutóbbi elnökválasztáson.

Egy felmérés szerint a mozgalom tagjai a sárgamellényesekkel szemben kevésbé foglalkoznak a gazdasági nehézségekkel és inkább „a kollektív érdekek erősen politizált kifejezésére törekszenek”.

A szakszervezetek viszont távolságot tartanak: a legnagyobb érdekképviseletek közül csak a radikális CGT állt a kezdeményezés mellé, míg a többi inkább szeptember 18-ra hirdetett sztrájkot.

Szeptember 10. tehát komoly erőpróba lesz: sikerül-e valóban megbénítani Franciaországot – vagy a tiltakozás megmarad a digitális térben.