Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.46
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Donald Trump amerikai elnök a Narendra Modi indiai miniszterelnökkel tartott sajtóértekezleten a washingtoni Fehér Házban 2025. február 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Will Oliver

Donald Trump Irán-politikája még a saját táborában is feszültséget okoz

Donald Trump tovább lebegteti a döntést arról, hogy Washington is beszáll-e Izrael Irán ellen indított háborújába. Közben otthon arra figyelmeztették az amerikai elnököt, hogy a kérdés szétszakíthatja támogatói táborát.

Donald Trump amerikai elnök először még Izrael készülő légicsapásai tudatában is diplomáciai tárgyalásokra készült Iránnal. A bombázások megindulása után alkuról győzködte Teheránt. Majd jött a fordulat: már ő is az amerikai katonai erővel fenyegetve "feltétel nélküli megadásra" szólította fel Ali Hamenei ajatollah rezsimjét.

Első elnöksége idején a MAGA-tábor még határozottan forszírozta a kemény kiállást Iránnal szemben - akkori nemzetbiztonsági tanácsadója, immár heves bírálója, John Bolton ismert háborús héja, aki már évekkel ezelőtt "globális fenyegetésnek" tartotta az iráni atomprogramot és katonai akciót sürgetett. Most, hogy az elnök afelé hajlik, amit ő éveken át forszírozott, úgy írja le Donald Trumpot, hogy annak Irán-politikáját "a neuronjai pillanatnyi felvillanása" határozza meg.

A Donald Trump mögött álló bázis közben - Irán kérdésében - repedezik. Steve Bannon, az elnök külföldi Trump-párti konzervatívok körében is népszerű egykori tanácsadója kiadta a figyelmeztetést: egy Irán elleni csapás "szét fogja szakítani Amerikát".

"Az én mantrám az: az izraeliek fejezzék be, amit elkezdtek. Ők kezdték el, nekik kell befejezni" - mondta az egykori vezető Trump-stratéga, hozzátéve:

"nem tehetjük megint meg, szétszakítjuk az országot, nem bírunk ki egy újabb Irakot."

Miért okoz törést az Irán elleni potenciális fellépés a MAGA-táborban? Az elnök leghűségesebb híveinek egy része a választási kampányban "az Amerika mindenek előtt" üzenetre és arra az ígéretre iratkozott fel, hogy Donald Trump leállítja az úgynevezett "örökké tartó háborúkat".

Ezért történt meg, hogy a bizarr megnyilvánulásairól ismert georgiai képviselőnő, Marjorie Taylor Greene és Matt Gaetz volt floridai képviselő is önmérsékletre hívta fel az elnököt. Csakúgy, mint Tucker Carlson tévés személyiség, aki legutóbb kiabálásig fajult interjút vett fel Ted Cruz republikánus szenátorral, aki viszont az Irán elleni fellépés híve. Ted Cruz mellett a Trump-tábor "héja-platformjához" tartozik a régi támogató, Lindsey Graham dél-karolinai szenátor is.

Friss felmérések szerint az elnök támogatóinak többsége ellenzi az Irán elleni katonai csapást.

Az Economist/YouGov kérdésére csak 19 százalék mondta azt, hogy Amerikának is be kell szállnia a háborúba.

Az elnök szerdán elutasította, hogy bármilyen feszültség lenne hívei körében: "az én támogatóim ma még jobban szeretnek engem és még jobban szeretem őket, még annál is jobban, mint a választások idején" - mondta.

"Lehet, hogy van egy pár, aki egy kicsit nem örül, de mások nagyon boldogok és a bázisomon kívül is vannak ilyenek. El sem hiszik, mi történik, nagyon boldogok" - mondta riportereknek. Miközben egyesek George Bush 2003-as iraki inváziójához hasonlítják az Irán elleni lehetséges fellépést, Donald Trump hozzátette: "én sem akarok belekeveredni, de 20 éve mondom: Iránnak nem lehet atomfegyvere".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Az ukrajnai háború legnagyobb fordulata idén egyértelműen nem a frontvonalon, hanem a Fehér Házban történt: Donald Trump elnök átvette a hatalmat az Egyesült Államok felett, ezzel gyökeres változás állt be Washington Ukrajna-politikájában. Amerika többé nem küldi korlátlanul, kvázi-bérmentve a fegyvereket, pénzt és szakértelmet Ukrajnába, emellett az amerikai diplomaták Moszkvával is egyeztetni kezdtek, azzal a céllal, hogy sikerüljön valamilyen kompromisszumot kialkudni, amely a háború lezáráshoz vezet. Az események az év végére kifejezetten felgyorsultak: majdhogynem mindennapossá váltak az orosz-amerikai és ukrán-amerikai tárgyalások, de továbbra is erősen kérdéses, hogy sikerül-e érdemi áttörést elérni a háború lezárása felé a közeljövőben. Egyelőre csupán az jelenthető ki 100%-os bizonyossággal, hogy Trump-féle, ukrajnai háború kapcsán bekövetkezett hatalmas diplomáciai, politikai és katonai fordulat egyike az év 10 legnagyobb sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×