Infostart.hu
eur:
394.89
usd:
342.61
bux:
0
2026. március 23. hétfő Emőke
Donald Trump
Nyitókép: MTI/EPA/Shawn Thew

Trump-kormányzat: van megoldás a vámemelést betiltó bírósági döntésre is

„Nem lényeges” – így reagáltak az amerikai kormány vezető tisztviselői arra a bírósági döntésre, amely törvényellenesnek találta Donald Trump védővámjait. Az illetékesek szerint ha kell, más jogi megoldást is tudnak találni.

Csütörtökön óvatos bizakodással fogadták a pénzpiacok, hogy az Egyesült Államok nemzetközi kereskedelmi ügyekkel foglalkozó bírósága úgy foglalt állást: Donald Trump elnök túllépte a hatáskörét a globális védővámokkal. Az intézkedések egyes becslések szerint 34 milliárd dolláros veszteséget okoztak különböző vállalatoknak a kieső eladások és magasabb költségek miatt. Elemzők szerint a döntés után is bizonytalan, mi lesz a vámokkal.

Közben egy másik amerikai bíróság csütörtökön egy előzetes döntéssel a vámok ellen foglalt állást, és ideiglenesen megakadályozta, hogy azok hatályba lépjenek. A pert egy oktatási eszközöket gyártó cég, a Learning Resources indította. A bíró döntése nem a teljes vámcsomagot, csak a játékgyártóra kivetett vámokat blokkolta. A Trump-kormányzat azonnal fellebbezett, és megtámadta a kereskedelmi bíróság döntését.

Kevin Hassett fehér házi gazdasági tanácsadó a Fox üzleti hírcsatornájának adott csütörtöki interjújában reményét fejezte ki, hogy a döntést végül visszavonják. Azt is mondta, hogy az nem fogja akadályozni az új kereskedelmi megállapodások aláírását – tudósított a Reuters.

„Az aktivista bírák döntései miatt van egy-két bukkanó, de ezek bizonyosan nem fogják befolyásolni a tárgyalásokat”

– mondta a tanácsadó.

Úgy tűnt, hogy ez igaz: Scott Bessent pénzügyminiszter nem adta fel a tervét, hogy pénteken találkozzon Japán küldötteivel, míg India továbbra is azt tervezi, hogy a jövő héten kereskedelmi delegációt küld Washingtonba – mondta a Reutersnek egy indiai kereskedelmi tisztviselő.

Peter Navarro fehér házi kereskedelmi tanácsadó, a magasabb vámok elkötelezett híve a Bloomberg TV-nek azt mondta, hogy a Trump-kormányzat más törvényekre támaszkodhat az importvámok bevezetésénél, ha érvényben hagyják a bírósági döntéseket. Az elnök egyik eszköze az úgynevezett rendkívüli nemzetközi gazdasági döntési törvény, amely a vészhelyzetek idején fellépő fenyegetések kezelésére szolgáló jogszabály. Az elnök erre hivatkozva vetett ki védővámokat szinte minden kereskedelmi partnerre, ami miatt felerősödtek a recessziós félelmek. Mint ismert, a negatív piaci reakciók miatt az amerikai elnök július elejéig felfüggesztette a vámok bevezetését.

A bíróság most megállapította, hogy a vészhelyzeti hatáskörökről szóló törvény nem ad korlátlan felhatalmazást arra, hogy az elnök ennyire szigorú vámokat vezessen be.

Az acélra, az alumíniumra és az autókra kivetett vámokat egy másik szabályozásra – nemzetbiztonsági okokra – hivatkozva rendelte el Donald Trump, a bírósági állásfoglalás ezekre nem tért ki.

A Donald Trump vámjait jogsértőnek nevező kanadai kormány üdvözölte a döntést. Más kereskedelmi partnerek – például a britek – visszafogottabbak voltak, míg az Európai Bizottság nem kommentálta a döntést. Elemzők arra számítanak, hogy az amerikai kormányzat más jogi megoldásokat talál majd arra, hogy fenntartsák a vámokat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?
Tudósítónktól

Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?

Komoly biztonsági kérdéseket vet fel az a péntek tűzeset, amely a csehországi Pardubice egyik ipari területén történt. A támadást egy addig ismeretlen csoport, az Earthquake Faction vállalta magára. A közösségi médiában közzétett videójukban azt állították, hogy az „izraeli hadiipar európai központját” vették célba, és palesztinbarát indítékokra hivatkoztak. A valóság azonban más képet mutat.

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×